Áprilisban a szezonális trendnek megfelelően ugyan csökkent Magyarország bruttó villamosenergia-felhasználása márciushoz képest, de ami érdekesebb: nem csak az egy évvel korábbinál, hanem a megelőző évek áprilisi értékeinél is magasabban alakult. Ha a februárban kezdődött trend továbbra is kitart, úgy 2021 rekord magyar áramfogyasztást hoz majd.

Az európai karbonvám kulcsfontosságú a 2050-es klímasemlegesség és a Párizsi Klímaegyezmény céljainak eléréshez, és biztosítja az egyre szigorodó fenntarthatósági kritériumok közepette működő uniós vállalatok túlélését – állítják a konstrukció támogatói. Közben a világ többi része Kínától, Japánon, Indián és az afrikai országokon át az Egyesült Államokig úgy vélik, bevezetése protekcionista és elfogadhatatlan lépés lenne. Sőt, az EU saját vállalatainak egy része is ellenzi az ezzel járó változást.

A Sandbag legfrissebb jelentése szerint, 2019-ben az Európai Unió tagországai összesen 33 TWh elektromos áramot importáltak. Az EU határain kívülről érkező energia 38 százalékát Oroszországban, 22 százalékát Ukrajnában, 19 százalékát pedig a Nyugat-Balkánon állították elő. Széntüzelésű erőművekben – derül ki a jelentésből, írja a Qubit.

Májusban rekord szintre ugrott Magyarország áramimportja, voltak időszakok, amikor a hazai fogyasztásnak kevesebb mint felét termelték meg az itthoni erőművek. A fennmaradó részt természetesen a szomszédos országokból kellett megvásárolni az ellátás biztosítása érdekében. Az importfüggőség nem tegnap alakult ki, a fogyasztás elmúlt évtizedekben tapasztalt bővülését a hazai erőművi termelő kapacitás nem volt képes követni, részben a befektetői környezetben felmerülő nehézségek miatt. Az új erőművek építése azonban nem az egyetlen lehetőség a probléma kezelésére.

Románia villamosenergia-import szorult a szénbányászok sztrájkja miatt, miután a hőerőművek kifogytak a tüzelőanyagból.

Míg a 2018. évi rendszerterhelés szinte minden időszakban – legyen szó akár csúcs vagy minimális villamos teljesítményigényű időszakról – meghaladja a 2017-es évben tapasztalt értékeket, a hazai erőműpark által megtermelt bruttó villamos energia mennyisége jelentősen csökkent tavaly 2017-hez képest – hívta fel a figyelmet blogjában Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár. 

Mi történik, ha egy európai országban váratlanul kiesik az energiafogyasztás 40 százalékának megfelelő atomerőművi termelés? Meglepő lehet, de a körülmények szerencsétlen összejátszása miatt Belgium úgy kénytelen nekifutni a télnek, hogy ez a helyzet írja a g7.24.hu. Ez pedig majdnem olyan, mintha nálunk le kellene állítani a paksi atomerőmű összes blokkját, hiszen a hivatalos adatok szerint ez körülbelül a magyar fogyasztás 35 százalékának megfelelő kiesés lenne.

Emelkedő árak, fogyasztás és importarány jellemezte augusztusban a magyar villamos energia piacot. A magyar áramellátás importfüggősége idén eddig két kivétellel minden hónapban meghaladta a tavalyit. 

Magyarország az ukrán áramexport legnagyobb felvevője; az év első nyolc hónapjában a teljes ukrán áramexport közel 60 százaléka Magyarországra irányult.