Egy friss kutatás szerint világszerte gyorsuló ütemben terjednek azok a szélsőséges események, amikor a rendkívüli hőség súlyos aszályt indít el.

Új klímamodell méri, milyen mértékben növelik a kibocsátás-intenzív szereplők az egyre gyakoribb európai hőhullámokat és az éghajlati károkat.

Spanyolország országos klímaszállóhálózatot indít, hogy a lakosság biztonságban átvészelhesse a nyári hőhullámokat. A program célja, hogy mindenkihez elérjen a menedék, aki a leginkább ki van téve a forróságnak.

Európa gazdasága egyre nagyobb árat fizet a klímaváltozásért: néhány év múlva már évi 126 milliárd euró lehet a veszteség. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint a kontinens nem engedheti meg magának, hogy lassítson klímacéljai megvalósításában.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) új jelentése szerint az EU energiarendszere egyre sebezhetőbbé válik a klímaváltozás hatásai miatt. A legnagyobb kihívások Dél-Európát fenyegetik, ahol a hűtés energiaigénye a következő évtizedekben meredeken nőhet.

Európa gazdaságát már most alapjaiban formálják át a szélsőséges időjárási események, erre hívja fel a figyelmünket egy friss kutatás.

A klímatudósok most már nemcsak azt mondják, hogy közeledünk az 1,5 °C-os határhoz – azt is, hogy minden jel arra utal, tartósan meg is haladhatjuk azt.

A Szingapúri Nemzeti Egyetem Mérnöki és Tervezési Karának kutatói egy forradalmi víznyerési technológiát fejlesztettek ki, amely nem igényel külső energiaforrást.

Az éghajlati válság okozta szélsőséges időjárási események 1993 és 2022 között több mint 765000 ember halálát okozták világszerte.