Az Egyesült Arab Emírségek zöld energiára specializálódott vállalata, a Masdar és a francia Engie egy 5 milliárd dolláros hidrogén projekt megvalósítását tervezi 2030-ig. A projekt keretében 2 GW zöld hidrogént állítanának elő.

Egy nukleáris erőmű leszerelése soha nem kis feladat, és nem is túl olcsó – az amerikaiak most erre dolgoznak ki új, olcsóbb és hatékonyabb módszereket.

Németország új kormánya tovább gyorsítaná a fenntartható gazdaságra való átállást, a korábbinál ambiciózusabb célokat kijelölve a szén kivezetésére, az elektromos autók számának növelésére és a megújulóenergia-kapacitás bővítésére. A koalíciós szerződésből körvonalazódó tervek helyenként igencsak ambiciózusak.

Nem valószínű, hogy enyhülni fog az európai villamosenergia-árakat többéves csúcsra emelő rekordszintű energiaár-emelkedés az év vége előtt, ami drága téli fűtési szezont vetít előre a fogyasztók számára.

Első pillantásra a zöldek és törvényhozók csak az autókat vették célba, de szerencsére a legnagyobb kibocsátók is a célkeresztbe kerültek. Mikor kerülnek sorra szénerőművek?

Egyre többször okoznak termeléskiesést az atomerőművekben a klímaváltozás miatt mind gyakoribb szélsőséges időjárási események. Az extrém forróság, a szárazság és a szélviharok mellett a reaktorok termelését olykor még az olyan, rendkívüli időjárással összefüggő jelenségek is kedvezőtlenül befolyásolhatják, mint a hűtővizet szolgáltató víztestben a medúzák túlszaporodása.

Japán több erőművet, köztük egy régóta szunnyadó atomreaktort is újraindított egy esetleges energiaválság elkerülése érdekében. Az utóbbit a kánikula, vagyis a hűtőberendezések intenzív használata miatt megugró energiakereslet válthatja ki, főképp Tokióban, ahol pénteken kezdődik az olimpia – írja a Reuters.

Németország támogatást gyűjt az atomenergia “zöld” és fenntartható befektetési célú besorolása ellen az EU-s országok között- derült ki a Reuters pénteki, a Bizottsághoz intézett leveléből.

Régóta húzódó bizonytalan helyzetet zárt le, hogy a napokban aláírták a romániai cernavodai atomerőmű csaknem 8 milliárd dolláros bővítési projektjéről szóló román-amerikai kormányközi megállapodást. Az amerikaiak belépése a projektbe ugyan nem nevezhető váratlannak, tekintettel a két ország közötti hagyományosan jó kapcsolatra, ugyanakkor maga a cernavodai atomerőmű és tervezett bővítésének története több meglepő fordulatot is hozott, és nem kizárt, hogy még tartogat is.