Részletes áttekintés az iráni nukleáris program alakulásáról, a JCPOA megállapodás sorsáról, valamint a nagyhatalmak és Izrael szerepéről a Közel-Kelet geopolitikai egyensúlyában – a biztonságpolitika egyik legkritikusabb gócpontja kerül terítékre.

Az iráni nukleáris program története, geopolitikai hatásai és a globális biztonságpolitikai feszültségek összefüggései – részletes háttérelemzés az USA, Izrael, Oroszország és Kína szerepével.

Az olajárak a szeptember 30-i héten hordónként több mint 5 dollárral ugrottak meg, mivel felerősödtek a félelmek, hogy Izrael támadást indíthat Irán energetikai infrastruktúrája ellen.

Az olajpiac túl nyugodt és magabiztos, tekintettel a közel-keleti ellátási zavarok kockázatára – mondták elemzők csütörtökön, és egyikük arra figyelmeztetett, hogy a határidős nyersolajárak akár 200 dollár fölé is emelkedhetnek hordónként.

Úgy tűnik, hogy a globális piacok egyelőre megbirkóznak a Vörös-tenger térségében zajló harci eseményekkel, azonban a helyzet közel sem lesz ennyire kezelhető, ha az eszkaláció elnyúlik és elmélyül más erők és térségek bevonódásával.

Miközben az atomenergia békés célú felhasználását egyre inkább lehetőségként látjuk a klímavédelmi elképzelések megvalósításában, a nukleáris fegyverkezés is reneszánszát éli. Új szereplőkkel kibővülve.

Az Egyesült Államoknak nehéz lesz megakadályoznia, hogy a közel-keleti nemzetek is nukleáris beruházásokra törekedjenek, ha Irán atomfegyverhez jut. A veszély az egész Földre nézve óriási.

Talán soha nem tudjuk meg, hogy mi történt pontosan 2019. augusztus 8-án az arhangelszki atomkísérleti telep közelében. Annyi biztosnak tűnik, hogy a tengeri platformon bekövetkezett baleset Oroszország legsúlyosabb nukleáris katasztrófája a csernobili atomerőmű felrobbanása óta. A szakértők szerint a Vlagyimir Putyin által 2018 tavaszán bemutatott, nukleáris meghajtású rakéta balul elsült tesztje okozta a balesetet. Nem ad okot az örömre, hogy ez a baleset a projekt kudarcát mutatja; már az is ijesztő, hogy egyáltalán próbálkoznak vele.

2018. augusztus 7-én az Amerikai Egyesült Államok három év után újra gazdasági szankciókat vezet be Iránnal szemben. Donald Trump amerikai elnök még májusban jelentette be az intézkedés-csomagot, melynek első szakasza kedden lép életbe, három hónapos türelmi idővel.