Miközben a világ a járművek villamosítására és a megújuló energia felhasználására törekszik, egy óriási kihívással néz szembe: mi lesz a régi lítium akkumulátorokkal?

A klímacélok eléréséhez szükséges technológiák nyersanyagigényének várható megsokszorozódása új bányák tömegének nyitását teszi szükszégessé a következő évtizedekben. Ma még nem világos, hogy az energiaigényes és sokszor környezetkárosító bányászat hogyan tarthat lépést a kereslet növekedésével, az azonban igen, hogy ha ez nem sikerül, az az egész kibocsátáscsökkentési folyamatot lelassíthatja.

Három nap alatt képesek elfogyasztani egy átlagos szöget azok a baktériumok, amelyeket chilei kutatók az elhagyott bányák tisztítása érdekében módosítottak. A mikroorganizmusoknak később is lehet még fontos hasznuk.

Hirtelen fellángolt a hosszú ideje tartó vita az óceán fenekén található, ritka földfémek bányászatával kapcsolatos tervekről. Éveken keresztül csak a környezeti csoportok tiltakoztak a mélytengeri fémek felhozatalának ötlete ellen, de most a BMW, a Volvo, a Google és a Samsung is belépett a moratóriumot szorgalmazók táborába. Más típusú akkumulátort kellene gyártani?

Fémek nélkül elfelejthetjük az energiaátmenetet, de kérdés, hogy a piac a jelenlegi befektetési szint mellett képes lesz-e ellátni az egyre inkább növekvő igényeket.

Amikor az indonéziai Grasberg arany- és rézbánya munkásai elkezdtek pozitív COVID-19 teszteket produkálni a járvány első hullámában, 2020. áprilisában, a cég lezárta a hegycsúcs bányakomplexumát, ott hagyva a termelés fenntartásához szükséges minimális dolgozói létszámot, akik nem hagyhatták el a bázist. Augusztusban jöhettek le, amikor sztrájkolni kezdtek.

Ahogy fogynak a szárazföldi ásványkincsek, nő a ritka fémek iránti kereslet, illetve fejlődik a robottechnológia, úgy válik egyre inkább realitássá a több ezer méter mélyen végzett tenger alatti bányászat. Csakhogy – hasonlóan a szárazföldi külszíni fejtésekhez – a kitermelés által érintett területeken (és ezek messze nem csupán a konkrétan feltúrt tengerfeneket jelentik) gyakorlatilag semmilyen aljzaton lakó élőlény nem maradhat életben. Pedig nagy részüket még csak nem is ismerjük. Azt kell eldönteni, hogy megéri-e az áldozat.

Az Apple, a Google, a Tesla és a Microsoft is ott van azok között a techcégek között, amik ellen pert indított az International Rights Advocates nevű emberi jogi szervezet a kongói gyerekbányászok kizsákmányolása miatt – írja a BBC.

Csehország kifogásolja, hogy a PGE lengyel bányatársaság bővítse a cseh határ közelében lévő bányája területét és növelje kitermelési koncessziója időtartamát.