Fémek nélkül elfelejthetjük az energiaátmenetet, de kérdés, hogy a piac a jelenlegi befektetési szint mellett képes lesz-e ellátni az egyre inkább növekvő igényeket.

Amikor az indonéziai Grasberg arany- és rézbánya munkásai elkezdtek pozitív COVID-19 teszteket produkálni a járvány első hullámában, 2020. áprilisában, a cég lezárta a hegycsúcs bányakomplexumát, ott hagyva a termelés fenntartásához szükséges minimális dolgozói létszámot, akik nem hagyhatták el a bázist. Augusztusban jöhettek le, amikor sztrájkolni kezdtek.

Ahogy fogynak a szárazföldi ásványkincsek, nő a ritka fémek iránti kereslet, illetve fejlődik a robottechnológia, úgy válik egyre inkább realitássá a több ezer méter mélyen végzett tenger alatti bányászat. Csakhogy – hasonlóan a szárazföldi külszíni fejtésekhez – a kitermelés által érintett területeken (és ezek messze nem csupán a konkrétan feltúrt tengerfeneket jelentik) gyakorlatilag semmilyen aljzaton lakó élőlény nem maradhat életben. Pedig nagy részüket még csak nem is ismerjük. Azt kell eldönteni, hogy megéri-e az áldozat.

Az Apple, a Google, a Tesla és a Microsoft is ott van azok között a techcégek között, amik ellen pert indított az International Rights Advocates nevű emberi jogi szervezet a kongói gyerekbányászok kizsákmányolása miatt – írja a BBC.

Csehország kifogásolja, hogy a PGE lengyel bányatársaság bővítse a cseh határ közelében lévő bányája területét és növelje kitermelési koncessziója időtartamát.

Emelkedik a palládium és a platina ára, mert a Dél-Afrikai Köztársaságban jelentősen visszavetette a nemesfémek bányászatát a gyakori áramszünet, írja az MTI. A Dél-Afrikai Köztársaság a világ vezető platina exportálója, és globálisan második helyen áll a levegőszennyeződést csökkenteni képes autókatalizátorok elsődleges fém alapanyagának, a palládiumnak a termelésében.

A Thököly út és Dózsa György út sarka nagyvárosias környék, kevesen képzelnének ide olajkutakat. Ugyanez a helyzet a Népstadion vagy a Groupama Aréna gyepével, a Kerepesi temetővel vagy a Népligettel, és egész Dél-Pest, Csepel és Budafok-Tétény családi házakkal és panelekkel sűrűn benőtt változatos városi tájaival: nem olyan helyek ezek, ahol azt várnánk, hogy nagy léptékben fogják pumpálni a földből az energiahordozót – írja a G7.

Szintet lépett a befektetői társadalom a klímaváltozás ügyében. Éveken keresztül csak közgyűlési határozatokban próbálták rábírni a cégeket a környezettudatosabb magatartásra, most nagy vagyonkezelő cégek kezdték el egyszerűen tömegével eladni az olajipari és szénbányászatban érintett cégek részvényeit. Nem csak a felelős magatartás, de a hideg számítás is szerepet játszik a döntésben.

Tíz magyarországi terület esetében pályázhatnak a bányászati szektor befektetői koncessziós jog megszerzésére.