Egy új kutatás szerint az európai energetikai vállalatok a tevékenységeik során okozott biodiverzitási károk közel felét eltitkolják. A Baszkföldi Egyetem tanulmánya rámutatott, hogy ezen cégek fenntarthatósági jelentései közel sem tükrözik a valós helyzetet.
Az éghajlatváltozással kapcsolatos valaha volt legnagyobb közvélemény-kutatás, a People’s Climate Vote, világosan mutatja, hogy az emberek világszerte támogatják a határozottabb éghajlati fellépést.
Manapság a vállalati szférában égető kérdéssé vált a fenntartható működés. A fő kihívások egyértelműen már néhány éve a klímavészhelyzet, a biodiverzitás gyors hanyatlása vagy a társadalmi egyenlőtlenség drámai növekedése. Az üzleti szektornak kétséget kizárva kiemelt felelőssége van ezek megoldásában.
A Firefly Green Fuels brit startup szennyvíziszapból készült üzemanyaga fenntartható megoldást kínál a repülőgépipar számára, miközben a szennyvíziszap megsemmisítésének problémáját is megoldaná.
Fenntarthatóságról manapság nagyon sok szó esik, hiszen a bolygónkat fenyegető olyan kihívások, mint az éghajlatváltozás, tengerszint emelkedés és a biodiverzitás csökkenése, egyre súlyosabb problémákká válhatnak. A fenntarthatóság iránti elkötelezettség kritikus fontosságú a logisztikai cégek esetén is, különösen, ha figyelembe vesszük a globális közlekedési szektor szerepét az üvegházhatású gázok kibocsátásában, amely igencsak jelentősnek mondható.
Szakértők szerint is jelentős megállapodást kötöttek az országok az ENSZ tizenötödik biodiverzitás-konferenciáján, a COP15-ön. Ez az eddigi legjelentősebb erőfeszítés a világ szárazföldjeinek és óceánjanak védelmében, valamint a biodiverzitás csökkenésének megállítására fordított finanszírozásban is.
A klímaegyezményt megfogalmazó szakemberek szerint a COP15 biodiverzitási konferencián az állatok és növények védelmére is hasonló megállapodást kellene kötni, mint amilyet Párizsban a klímavédelemre sikerült. A globális felmelegedés nem korlátozható 1,5 Celsius-fokra a természet védelme nélkül – figyelmeztetnek a 2015-ös párizsi klímaegyezményt megfogalmazó szakértők. A COP15 hasonló, mint a klímaváltozással és globális felmelegedéssel foglalkozó ENSZ-konferenciák, […]
Egyre több cég foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaival, a vezető nagyvállalatok 79 százaléka készít fenntarthatósági jelentést. Ennek ellenére a beszámolók sokszor még mindig nem elég részletesek, és több területen hiányosak a KPMG Survey of Sustainability Reporting szerint. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről szóló beszámolók terén előrelépést tapasztalhatunk, más kapcsolódó területeken viszont lassú a haladás. Az ESG társadalmi és irányítási összetevőiről például a megkérdezettek alig fele szolgáltat adatokat. A KPMG úgy látja: a vállalatoknak az elbeszélő jellegű beszámolók helyett inkább adatokkal kéne alátámasztaniuk fenntarthatósági erőfeszítéseiket.
Egy évtized alatt mintegy ezer ember volt részese valamilyen formában a Schneider Electric és a „Jövőt nekik is” Alapítvány által működtetett LULI programnak, amit a Fejér Megyei Gesztenyés Egyesített Szociális Intézmény tordasi Otthonában élők támogatására indítottak. Az Otthon dolgozói által elvégzett munkának köszönhetően csak tavaly a kartondobozok újrahasznosításával mintegy 4000 fát mentettek meg.