A burgonya a világ számos részén alapvető élelmiszer, amely emberek millióinak biztosít alapvető tápanyagokat és kalóriát. Mivel az éghajlatváltozás világszerte hatással van a mezőgazdaságra, egyre sürgetőbbé válik olyan burgonyafajták termesztése, amelyek túlélik éghajlatváltozás hatásait. A kanadai Prince Edward-szigeten erre tett kísérletet egy kutató.
A norvég kormány jelezte, hogy meg kívánja nyitni az ország vizeit a mélytengeri bányászat előtt, de környezetvédelmi csoportok kifogásolták a lépést.
Az EU 1,5 milliárd eurós programot hagyott jóvá a holland mezőgazdasági termelők felvásárlására és a nitrogénkibocsátás csökkentésére.
A dán Orsted energetikai vállalat azt tervezi, hogy korallokat tenyészt Tajvan trópusi vizeiben a tengeri szélturbinák alapzatán, hogy kiderüljön, a módszer nagyobb léptékben is megvalósítható-e.
Az ásványok, fémek és üzemanyagok kitermelése az emberiség egyik legrégebbi iparága, és az idő előrehaladtával az igényünk egyre csak nő. A bányászat élteti a modern világot, de ugyanakkor hatalmas környezeti károkkal jár. Azt, hogy mennyire függővé váltunk a folyamatos kitermeléstől az is bemutatja, milyen végzetes következményekkel járna a bányászat elhagyása.
A mezőgazdasági területek újratervezése a tudósok szerint húsz évvel is visszafordíthatja az órát a szén-dioxid-kibocsátás tekintetében. Szakértők térképet készítettek arról, hogy hol kellene termeszteni a világ főbb élelmiszernövényeit a terméshozam maximalizálása és a környezeti hatások minimalizálása érdekében. A mezőgazdasági területek újratervezésével nagy mennyiségű szenet lehetne megkötni. A biológiai sokféleség növelhető, az édesvíz mezőgazdasági felhasználása pedig drasztikusan csökkenthető […]
