A MET Csoport üzembe helyezte 1,2 MW teljesítményű biogázerőművét Szerbiában. Az ünnepélyes megnyitón Zorana Mihajlović miniszterelnök-helyettes, energiaügyi miniszter is részt vett.

Állva hagyta a hagyományos energiaforrásokat a szél-, és a napenergia termelés az Amerikai Egyesült Államokban, ráadásul több mint 40 éves mélypontra zuhant a szén – írja a Napi.hu.

Tavaly 3,2 millió tonnát tett ki a hazai energetikai célú biomassza-felhasználás, amelyből az import 123,4 ezer tonna volt – derült ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet honlapján közzétett jelentésből.

Az anyatej tele van olyan anyagokkal, amelyek megvédik a csecsemő egészségét a vírusoktól és bakteriális fertőzésektől, például oligoszacharidokkal. amelyek az anyatej harmadik legfontosabb összetevői. Ma már ezeket nagy mennyiségben és olcsón lehet gyártani biotermékekből, és a tápszerbe is bele lehet tenni – írja az Euronews cikke.

Az Európai Bizottság többszöri késlekedés után május 20-án publikálta a Biodiverzitás és a Termőföldtől az asztalig stratégiát, mely a következő évtizedben meghatározza az Európai Unió természeti sokféleséggel és élelmiszer-termelésre vonatkozó szakpolitikájának fő irányait, és egyben az európai zöld megállapodás, a Green Deal alapvetésének is számítanak. A stratégiák központi szerepet töltenének be a járvány nyomán kialakult válság utáni helyreállításban – szemlézte a Qubit.

Fával fűtünk, biomasszával működő erőművekben termelünk áramot – a jelenlegi európai szabályozás szerint ez megfelel a klímavédelmi céloknak. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC állásfoglalása szerint azonban tévútról van szó: különösen a fapellet égetésével egységnyi elektromos áram előállítása több szén-dioxid kibocsátásával jár, mintha az erőmű szénnel működne – írja az MTA honlapja.

Míg a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését tekintve Magyarország az Európai Unió azon kevés országa közé tartozik, amelyek nagyon jól állnak, addig az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat illetően már korántsem ilyen kedvező a kép. A megújulóenergia-felhasználásra kitűzött 14,65 százalékos magyar cél elérése 2020-ig azzal együtt sem tűnik egyértelműnek, hogy az elmúlt időszakban a részarány már 16 százalék fölött is járhatott, 2018-ban ugyanis az előzetes adatok szerint 13 százalék alá süllyedt a mutató. A hazai megújulóenergia-felhasználás körülbelül 80 százaléka a szilárd biomassza-felhasználás, aminek mintegy kétharmadát a lakossági tűzifa-felhasználás teszi ki. Ha pedig a kevésbé hideg tél kevesebb tűzifa felhasználását teszi szükségessé, akkor a 2020-as célszám elérése is jobban megkérdőjeleződik – mondta el Szabó László, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vezetője az NRG Reportnak.

A földgáz jelenlegi kiemelkedően magas részaránya csökkenhet, a megújuló energiaforrások súlya pedig jelentősen emelkedhet a budapesti távhőszolgáltatásban a Főtáv tervei szerint, amitől várhatóan érdemben javulhat a fővárosi levegőminőség is.

Klímabarát Magyarország gazdaságfejlesztési stratégiája, ezt támasztja alá, hogy miközben tavaly a magyar gazdaság 4,9 százalékkal bővült, az Eurostat megállapította, hogy 0,8 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása az országban – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Kaderják Péter az Energy Barge (Energia Bárka) elnevezésű projekt zárórendezvényén beszélt erről, ahol a résztvevők arra keresték a választ, hogyan lehet a biomassza felhasználását hatékonyabbá tenni nem csak Magyarországon, hanem a teljes Duna menti régióban, a vízi közlekedés bevonásával.