Az európai zöld megállapodásról és más divatos szavakról sokat beszélnek a brüsszeli buborékban, de hogyan hatnak ezek a dolgok valójában az uniós polgárok mindennapi életére?
Bár az Európai Unió nagyra törő tervei számos területen állnak gyenge lábakon, mégis a legkiemelkedőbb ezek közül az energiapolitikája, mely mögött a gyakorlati megvalósulás úgy eltűnik, mint szürke szamár a ködben.
Az EU újabb jelentős lépést tett a közúti közlekedés megtisztítására irányuló erőfeszítéseiben: politikai megállapodást kötött a teherautókra és buszokra vonatkozó CO2-szabványokról, amely 2040-re a dízelüzemű modellek szinte teljes kivonását jelenti.
A Dott elektromos rollerekkel foglalkozó vállalat mesterséges intelligenciával működő kamerákat használ arra, hogy tanulmányozza az emberek rollerhasználatát.
Európa 42 városában elemezték a közösségi használatú és a zéró emissziójú tömegközlekedési lehetőségeket.
Az Európai Unió energiaügyi miniszterei február 27-én ülnek össze, hogy megvitassák a közelgő villamosenergia-piaci reformokat. Brüsszel a jövő hónapban tesz javaslatot a megújításra, de az országok már most megosztottak abban, hogyan javítsanak az energiarendszeren, ha egyáltalán szükség van rá.
A fő probléma az az, hogy Európában komoly gázhiány van, és erre a gázimport árát korlátozó intézkedések nem nyújtanak megoldást. A norvég hosszú távú ellátást illetően pedig még akkor is maradnak kérdések, ha Norvégia valóban átveszi Oroszország helyét Európa fő vezetékes gázszállítójaként. A közeljövőben Oslo arról tárgyal az európai partnerekkel, hogy milyen lehetséges módon lehet megfékezni a jelenlegi energiaválságot – úgy, hogy a piac átrendezése a jövőbeli energiaellátást ne veszélyeztesse.
Az Európai Unió várhatóan ma mutatja be azt az intézkedéscsomagot, amivel csökkenteni kívánja a gáz- és áram árakat, mert amellett, hogy azok rekordmagas inflációt gerjesztenek, gátolják az ipari tevékenységet, a tél előtt rekordmagas számlákat rónak az állampolgárokra.
Az Európai Unió a héten megállapodást kötött a gázellátási válság kezelésére, de ahhoz, hogy ez működjön, a tagállamoknak kétoldalú megállapodásokat kell kötniük a gáz megosztásáról, és jelenleg a legtöbb tagállamnak nincs ilyen megállapodása.
