Az ukrán válság megzavarta az ellátásbiztonság, a fenntarthatóság és a megfizethetőség „trilemmáját”, ami most már világosan látszik, hogy megnehezítette az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaellátásra való áttérés menetét.

Szándéknyilatkozatot írt alá az ExxonMobil egy skóciai szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (CCS) projektben való részvételről – jelentette be az amerikai olaj- és gázipari vállalat.

Európának magasabb villanyszámlákkal és komoly ellátási válság kilátásaival kell szembenéznie, mivel a közművek nehezen tudják finanszírozni az új gáztüzelésű erőműveket, hacsak nem sikerül a bankok által előírt szigorúbb kibocsátási kritériumoknak megfelelni.

A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS), illetve ennek hasznosítással kombinált változata (CCUS) nélkülözhetetlen a klímacél eléréséhez, de ehhez a kapacitást a sokszorosára kell növelni 2050-ig. Az első létesítmény már 1972-ben üzembe állít, ám az azóta eltelt évtizedek nem sok előrelépést hoztak. Az egyre sürgetőbb kibocsátáscsökkentési kihívás felismerésével az utóbbi években változás állt be, az erősödő klímapolitikai célok és befektetési ösztönzők pedig tovább dinamizálhatják a CCUS alkalmazását, mellyel a Molnak is nagy tervei vannak.

A BP vezérigazgatója, Bernard Looney az International Petroleum Week (IPW) rendezvényén elmondta, hogy az olaj és a gáz még évtizedekig része lesz a világ energiarendszerének, és hogy személy szerint a hidrogéntől jön leginkább lázba.

A Nature Energy című neves szaklap júniusi számában megjelent tanulmány új forgatókönyvet vázol fel a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény céljainak elérésére. A szerzők szerint lehetséges a globális középhőmérséklet-változás 1,5 Celsius fok alatt tartása. Az osztrák IIASA intézmény által végzett elemzésben egy magyar kutató, Boza-Kiss Benigna is részt vett.

Május 16-án a norvég parlament megszavazta, hogy 9 milliárd forintot szán egy olyan beruházásra, mely egy cementgyár és egy biomassza erőmű szén-dioxid kibocsátását kötné le.