Egy finn energetikai vállalat és a német MAN Energy Solution együttműködéséből született hőszivattyú egy olyan üzem része lesz, amely mintegy 30 ezer otthont fűtésére lesz alkalmas Finnország fővárosában, Helsinkiben.

A papíripar a világszerte értékesített ipari faanyag több mint 30%-át vásárolja fel. Egy ukrán startup, a Releaf Paper az egészséges fák helyett a száraz leveleket használja fel a papír előállításához.

A faültetést gyakran az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik módjaként emlegetik. Egy új tanulmány szerint azonban felmelegítheti a bolygót.

Két ország uralja Európa szén-dioxid-kibocsátását. Bár a szén-dioxid-kibocsátás csökken, tavaly a blokk energiaszektorának szennyezésének több mint 60%-át a szén tette ki. Az Ember nevű energetikai agytröszt új elemzése szerint Európa 10 legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója tavaly mind szénerőmű volt.

Egy új tanulmány szerint az emberek által termelt és fogyasztott élelmiszerekből származó üvegházhatású gázok kibocsátása 2100-ig közel 1 fokos felmelegedést okozhat az éghajlatnak.

Hiába tűnhet úgy, hogy hatékony megoldás a szénmegkötő technológiákra is hagyatkozni a klímaváltozás mérséklése érdekében, a munka oroszlánrészét még mindig a természet, azaz a fák végzik.

A cseppfolyósított földgáz, vagyis az LNG kereskedelme még mindig gyerekcipőben jár, emiatt a szén-dioxid-semlegesítéssel kapcsolatos mérések egyelőre tisztázatlanok. Egyre nagyobb szükség van az energiabiztonságra és a megfizethetőségre, mégis a karbonsemleges LNG elterjesztése kulcsfontosságú a közeljövőben, különösen Ázsiában, ha el akarjuk érni a nettó zéró éghajlatvédelmi célokat.

Az e-üzemanyagok mint a közlekedés szén-dioxid-mentesítésének potenciális eszközei, kereskedelmi érdeklődést – és kíváncsiságot – váltanak ki. A szintetikus üzemanyagként is ismert e-üzemanyagok kémiailag azonosak a fosszilis tüzelőanyagokból előállított hasonló olajtermékekkel, és kipufogógáz-kibocsátásuk is hasonló. Az e-üzemanyagok gyártói mégis szén-dioxid-semlegességet, sőt negatív szén-dioxid-kibocsátást ígérnek, mivel az előállítási folyamat során CO2-t kell felhasználni, ami ösztönzőleg hat arra, hogy a szén-dioxidot felfogják és eltávolítsák a légkörből. Ennek eredményeképpen az e-üzemanyagok kipufogógáz-kibocsátását ellensúlyozná a gyártás elősegítése érdekében eltávolított kibocsátás, így az életciklusra vetítve nem keletkezne új szén-dioxid-kibocsátás – állítják a támogatók.

Egyre inkább úgy tűnik, a világ nemhogy nem éri el, de közelében sem lesz a Párizsi Klímaegyezményben meghatározott kibocsátás-csökkentési célhoz. A globális CO2-emisszió 2018-ban 1,7 százalékkal 33,1 milliárd tonnás rekord szintre emelkedett, márpedig a cél teljesítése érdekében legkésőbb 2020-tól tartósan és radikálisan csökkenteni kellene, nagyjából 2050-re pedig nettó nullára kellene leszorítani a kibocsátást. A „nettó” azt jelenti, hogy az emisszió továbbra sem szűnne meg teljesen, de bizonyos technológiák alkalmazásával a mérleg – legalább is a terv szerint – kihozható lenne nullára. Erre egyelőre nem mutatkozik érdemi esély, azonban az úgynevezett negatív emissziós technológiák egy része már ma is képes jelentős mennyiségű szén-dioxid légkörből történő kivonására, az új fejlesztések pedig további reményt adhatnak a klímaváltozás elleni küzdelemben.