Az egymásra ható klímarendszerek változásai veszélyes dominóeffektust indíthatnak el.

A YouTube, a Google és az Instagram nemcsak az időnket, hanem a bolygót is fogyasztja. Egy új tudományos eszköz most megmutatja, mennyi víz, energia és CO₂ rejtőzik minden egyes kattintás mögött.

A világ leggazdagabb 1%-a már az év első 10 napjában túllépte éves karbonkvótáját. Szakértők szerint a gazdagok kibocsátásának csökkentése kulcsfontosságú a globális klímacélok eléréséhez.

Szakértők szerint Venezuela nehéz, magas kéntartalmú olajának felfuttatása jelentősen növelheti a metán- és CO2-kibocsátást, valamint a szivárgások kockázatát a rossz állapotú infrastruktúra miatt.

Norvégia „Northern Lights” (Északi Fények) nevű innovatív projektje új korszakot nyit a klímavédelemben: a világ első, kereskedelmi méretű szén-dioxid-tároló létesítménye mostanra teljes kapacitással működik, a befogott CO₂-t az Északi-tenger mélyére juttatva.

Képes a CCS teljesíteni Európa klímacéljait? Három problémás projekt azt sugallja, hogy nem.

Ezek a kisebb, egyszerűbb reaktorok több közösség számára biztosíthatnak energiát, beleértve a vidéki és távoli területeket is.

Az olvadt nitrát sók kiválóan tárolják a napenergiát, azonban teljesítményük az intenzív sugárzás alatt, amely a nukleáris reaktorokban előfordul, még nagyrészt ismeretlen.

Európa legnagyobb becsapódási krátere metánt pumpál a légkörbe – senki sem tudja, miért. 💨