A gleccserek több vizet veszítenek évente, mint amennyit a világ három évtized alatt elfogyaszt.
A belső égésű motorok hatásfoka mindössze 25 százalékos, azaz az üzemanyagban tárolt energia háromnegyede kárba vész.
A szakadék peremén egyensúlyozik a világ: félő, hogy átlépjük a kritikus 1,5°C-os felmelegedési határt.
A MOL Talks podcast legújabb epizódjában a fenntarthatóság, a megújuló energiaforrások és a vállalat stratégiai célkitűzései kerültek fókuszba.
Az olaj- és gázipari lobbisták elérték, hogy a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás az európai klímatervek középpontjába kerüljön.
A homokakkumulátor a szél- és napenergiából származó hőt tárolja, és azt villamos energiává alakítja.
Az üvegházhatású gázok szintje rekordot döntött 2023-ban, és a szén-dioxid-koncentráció a légkörben gyorsabban növekszik, mint bármikor az emberiség történetében. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése komoly lemaradásban van a célkitűzésekhez képest.
A Binghamtoni Egyetem kutatói kifejlesztettek egy mesterséges növényt, amely képes a fotoszintézis során áramot termelni. Ez az új technológia nemcsak a szén-dioxidot alakítja át oxigénné, de bioáramot is képes előállítani, ami számos gyakorlati felhasználásra ad lehetőséget.
A bambusz rendkívüli jelentőséggel bír a természetes ökoszisztémákban, és az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kap az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Nemcsak menedéket és táplálékot nyújt számos élőlénynek, de hatékony szereplő a szén-dioxid megkötésében is. Tekintsük át, miért válik ez a növény kulcsfontosságúvá a klímavédelemben.