Alig egy évtizeddel azután, hogy a COP21 konferencián aláírták a párizsi megállapodást – amelynek mérföldkőnek számító célja a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozása volt -, a világ a duplája felé rohan.

Novemberben Bakuban, Azerbajdzsánban tartják az ENSZ idei COP29 klímacsúcsot, melynek során közel 200 ország fogja megvitatni az éghajlatváltozás elleni küzdelem új globális finanszírozásának részleteit.

A COP28 konferencián olyan megállapodás született, amely a fosszilis tüzelőanyagok „végének kezdetét” jelzi. Figyelemre méltó, hogy ez az első alkalom, hogy az ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozója azzal a felhívással zárult, hogy foglalkozzanak az éghajlati válság fő okával.

Egy rekordot döntő év után a világ az Egyesült Arab Emírségekben november 30. és december 12. között megrendezésre kerülő ENSZ-konferenciától várja, hogy biztonságosabb pályára állítson bennünket.

Az Európai Unió országai hetekkel a COP27 után megszavazták az olaj- és gázágazat metánkibocsátásának csökkentéséről szóló törvény gyengítését.

Szakértők szerint is jelentős megállapodást kötöttek az országok az ENSZ tizenötödik biodiverzitás-konferenciáján, a COP15-ön. Ez az eddigi legjelentősebb erőfeszítés a világ szárazföldjeinek és óceánjanak védelmében, valamint a biodiverzitás csökkenésének megállítására fordított finanszírozásban is.

Energiahatékonysági besorolás fűtő funkcióval rendelkező klímaberendezések esetében az Európai Unióban. A-tól G-ig sorolják be a termékeket, ahol az A leghatékonyabb, míg a G a legkevésbé hatékony. A leadott fűtőteljesítmény és az ehhez felvett elektromos teljesítmény hányadosa határozza meg, hogy az adott termék melyik kategóriába kerül. 2013 után már nem használják, miután ezt a besorolási rendszert […]