A Bécsi Műszaki Egyetem és a hannoveri Leibniz Egyetem kutatói megválaszolták, miért magas a csernobili vaddisznók radioaktivitása.

Tudósok megállapították, hogy az 1986-os nukleáris katasztrófa tartós hatással volt egy helyi populációra: a békákra. Több béka, amelyek normális esetben élénkzöld színűek, feketére színeződtek. Két kutató elhatározta, utánajár, mi áll a háttérben. Érdekes megállapításra jutottak.

Az ukrajnai háború okozta energiahiány, valamint a szén-dioxid-mentes energia felé mutató lendület az elmúlt évben világszerte megnövelte a nukleáris energia iránti vágyakat is. Több ország is, kezdve az Egyesült Királyságtól Lengyelországon át Kazahsztánig megerősítette, sőt növelte is nukleáris ambícióikat. De eredmény lassan érzékelhető.

Klímakatasztrófa, széndioxid lábnyom, vegán ételkínálat – ez volt az idei Golden Globe fenntarthatósági tematikája. Joaquin Phoenix szerint többet is lehet tenni annál, mint jókívánságainkat küldeni a futótűz sújtotta Ausztráliának, egyben felhívta színésztársai figyelmét, hogy találják meg saját felelősségüket a mindennapokban: például nem kellene mindig magánrepülővel utazgatniuk.

A harmadik finnországi atomerőmű és Paks II. között eddig is voltak párhuzamos jelenségek, de a legújabb csak azt az érzetet erősíti, hogy se itt, se ott nincs minden rendben a projektek körül.

Az elmúlt évtizedekben erősen megbélyegeződtek az olyan szavak és kifejezések, mint a nukleáris energia vagy az atomerőmű – ki a csernobili katasztrófára gondol a technológia hallatán, ki a nagaszaki-hirosimai bombázásokra asszociál az atomról. A paksi bővítés miatt Magyarországon különösen átpolitizált az atomenergia kérdése, a klímaváltozás elleni harc közepette azonban egyre időszerűbb rendet tenni a fejekben: valóban ellenségünk az atom, vagy itt az idő megbarátkozni vele?

A Csernobil sorozat körüli felhajtás ismét ráirányította a figyelmet a nukleáris energia kockázataira, ennek apropóján a Paksi Atomerőmű szervezett egy sajtótúrát a hazai áramellátás felét fedező paksi erőműbe, hogy bemutassa az újságíróknak, miért nem történhetne meg a csernobili katasztrófához hasonló esemény Magyarországon.

„A titkaink és a hazugságaink határoznak meg minket. Amikor feltűnik az igazság, akkor csak hazudunk és hazudunk, amíg már nem is emlékszünk, hogy van-e ott egyáltalán igazság. Pedig ott van. Minden hazugság, amit elmondunk, adósság az igazság felé, és előbb vagy utóbb ezt az tartozást ki kell fizetni. Így robban fel egy RBMK reaktormag. Hazugságokkal.”

Az ukrán kabinet szerint mivel a létesítmény személyzetének nem kell folyamatosan ott tartózkodnia, a beruházás miatt senki nem kerül veszélybe – számol be a hvg.hu.