Idén tavasszal az EIT InnoEnergy együttműködésben a Vestbee-vel elindította a Hello CleanTech kezdeményezést azzal a céllal, hogy támogassák a zöldebb, fenntarthatóbb és szén-dioxid-mentesebb jövőt szorgalmazó induló vállalkozásokat.
Az elmúlt években iparági és politikai szinten egyaránt nagy figyelem irányult a jövő elsőszámú energiahordozójaként beharangozott hidrogénre. Az Európai Unió energiaügyi kommunikációjában tettenérhető „hidrogén-hype” az egyébként konstruktív, de megosztó vitát a hidrogén energiarendszerben elfoglalt jövőbeni szerepéről tovább bonyolította. A szakmai szempontokról Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ elnök-vezérigazgatójának véleménycikkét olvashatják.
Április 4-én immár második alkalommal rendezik meg a nagy sikerű Budapest Hydrogen Summit-ot, a régió legfontosabb iparági konferenciáját, ahol a hidrogénpiac vezetői megvitatják a technológia előtt álló lehetőségeket és kihívásokat a 2050-es klímacélok tükrében.
A brit Rolls-Royce bejelentette, hogy sikeresen működtettek hidrogénnel egy repülőgép-hajtóművet, ami először bizonyítja be azt, hogy a gáz kulcsfontosságú lehet a légi közlekedés szén-dioxid-mentesítésében.
A globális energiaátalakításról alkotott általános nézet szerint az átmenetet a szénalapú üzemanyagok szénmentes alternatívákkal való felváltásának diszkrét, jól körülhatárolt feladataként gondoljuk el. Az átmenet látszólagos sürgőssége kb olyan költséges kihíváshoz hasonlítható, mint amikor az Egyesült Államok elindult a náci Németország elleni nukleáris fegyverkezési versenyben vagy a Szovjetunióval szembeni űrverseny megnyerésére – írja Vaclav Smil közgazdász elemzésében.
A hazai autóipar és a közlekedési terület kiemelt szereplői a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. és az Autós Nagykoalíció munkaszervezésében megalapították a Mobilitási Platformot. A kollaboráció célja, hogy szakmai, szakértői, partneri összefogással hozzásegítse Magyarországot ahhoz, hogy 2030-ra a mobilitás minden területén a világ élvonalába kerüljön.
Problémák vannak az ellátási láncokkal, nem érkezik napelem Kínából, és készülni kell a szélsőséges időjárásra is.
Dél-Afrika 1,5 billió rand (84 milliárd dollár) értékű tervet rakott a nemzetközi közösség elé az ország szénfüggő gazdaságának széndioxid-mentesítésére. A terv ötéves, és több mint 200 oldalban taglalja, hogyan lehetne úgy dekarbonizálni az országot, hogy az energiaszegénységnek is véget vessenek.
Az ukrajnai háború okozta energiahiány, valamint a szén-dioxid-mentes energia felé mutató lendület az elmúlt évben világszerte megnövelte a nukleáris energia iránti vágyakat is. Több ország is, kezdve az Egyesült Királyságtól Lengyelországon át Kazahsztánig megerősítette, sőt növelte is nukleáris ambícióikat. De eredmény lassan érzékelhető.