A Volkswagen, uniós támogatású alapba történő befektetéssel bővíti zöld stratégiáját: partnerségre lépett az EIT InnoEnergyvel.

A fenntarthatóság és a kibocsátáscsökkentés nem lassítja a gazdaságot, sőt, a klímaváltozás okozta károk csökkentése mellett még lökést is adhat a kelet-közép-európai országoknak – derül ki a brit Cambridge Econometrics kutatócég budapesti irodájának legutóbbi elemzéséből.

Szerbiában, az alumíniumfeldolgozás és a csomagolóipar területén élenjáró Al Pack Group vállalkozásaként létrejött ElevenEs 2024-ben kezdi el a 100 százalékban megújuló energiával működő, 8 GWh teljesítményű szabadkai gyár építését, amely a jelen tervek alapján 2030-ra 300 MWh-nyi becsült éves teljesítménnyel működő, moduláris felépítésű lítium-vas-foszfát (LFP) akkumulátor cella előállítására lesz képes – számol be az InnoEnergy közleményében.

Nem valószínű, hogy érdemben csökkenhet a szén-dioxid-kibocsátás jelenleg is rekord közeli ára az Európai Unióban a következő időszakban, és árplafon vagy egyéb korlátozó piaci intézkedés sem várható. Már csak azért sem, mert a kibocsátási engedélyek (EUA) kereskedését szolgáló rendszer (EU ETS) egyik lényege éppen az, hogy emelkedő árakkal motiválja a vállalatokat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. ​

Az éghajlatváltozást okozó gázok zömének kibocsátásáért felelős városok klímabaráttá alakítására az egyik legnagyobb lehetőséget a közlekedési szektor kínálja. A megújuló energia és az elektromos járművek terjedésével, valamint a digitális megoldások alkalmazásával ez a potenciál nagyrészt kiaknázható, ráadásul egyéb előnyökkel, például a forgalom gördülékenyebbé válásával jár.

2021 első fél évében először a hazai nap- és szélerőművek már több villamos energiát állítottak elő, mint a szenes (lignit) blokkok, miután a napenergia-termelés csaknem megkétszereződött két év alatt. Ha pedig csak a nyári hónapokat nézzük, a napenergia-termelés növekedése nálunk volt a legnagyobb az egész EU-ban. Az Unió egészében hasonló folyamatok játszódnak le, de az energiaátmenet még mindig nem elég gyors a klímacélok eléréséhez, globálisan pedig még lassabb.

A gáz rövid távon segíthet a kibocsátások csökkentésében, miközben az infrastruktúra átállítható alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokra, állítja az IHS Markit új felmérése.

Paradox módon nehezíti a szén kivezetését az uniós zöld szabályozás, miközben még nőhet is a földgázfelhasználás a következő tíz évben. Az év végére elkészülő FGSZ emissziós stratégiáról, a hidrogén-földgáz keverékek szerepéről és a Horvátország felől érkező gázszállítási tapasztalatokról beszélt Ferencz I.Szabolcs, az FGSZ elnök-vezérigazgatója az NRGreportnak.

Megállapodott a világ hét legfejlettebb országa pénteken, hogy év végéig leállítják a szén-dioxidot kibocsátó szénprojektek nemzetközi finanszírozását, és fokozatosan megszüntetik az összes fosszilis tüzelőanyag támogatását, hogy teljesítsék a globálisan elfogadott éghajlatváltozási célokat.