Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) stratégiai és nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese előadást tartott a vállalati megújulóenergia-adásvételi megállapodásokról (cPPA-k) a DLA Piper üzleti reggelijén. Az előadók és a panelbeszélgetés vendégei arra keresték a választ, hogy a jelenlegi napelemes felfutás közepette és a kötelező átvételi tarifa (KÁT) rendszer lezárulása után Magyarországon milyen feltételek mellett várható, illetve milyen problémák kezelésére adhat választ a vállalati megújulóenergia-adásvételi megállapodások elterjedése.
Egyre több cég foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaival, a vezető nagyvállalatok 79 százaléka készít fenntarthatósági jelentést. Ennek ellenére a beszámolók sokszor még mindig nem elég részletesek, és több területen hiányosak a KPMG Survey of Sustainability Reporting szerint. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről szóló beszámolók terén előrelépést tapasztalhatunk, más kapcsolódó területeken viszont lassú a haladás. Az ESG társadalmi és irányítási összetevőiről például a megkérdezettek alig fele szolgáltat adatokat. A KPMG úgy látja: a vállalatoknak az elbeszélő jellegű beszámolók helyett inkább adatokkal kéne alátámasztaniuk fenntarthatósági erőfeszítéseiket.
A jelentős költségek ellenére Magyarország számára akár versenyelőnyt is jelenthet a 2050-es klímacél, vagyis a nettó nulla kibocsátás elérése – derül ki a McKinsey most megjelent, tanulmányából. Az elemzés az ipari, a lakossági, villamosenergia, közlekedési és mezőgazdasági kibocsátások intenzív csökkentésével egy olyan pályát rajzol fel, amely az éghajlatvédelmi célkitűzéseken túl a gazdasági növekedésre, a munkahelyteremtésre, az energiafüggetlenségre, valamint Magyarország versenyképességére is egyértelműen pozitív hatással lesz.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nyilvános konzultációt indított az Európai Bizottság új energiaszabályozási csomagjával kapcsolatos kérdésekről. A dekarbonizációs csomag alapvető változásokat hoz az európai és a hazai földgázszektor működésében, valamint meghatározza a hidrogénszektor kialakulásának kereteit, ezért fontos, hogy megismerjük az érintettek álláspontját – mondta Ságvári Pál, a hivatal elnökhelyettese.
A FLUMEN projekt célja egy pilot keretében olyan földgázszállító rendszerelemek építése és tesztelése, melyek segítségével lehetővé válik akár tíz százalék hidrogén tartalmú földgáz szállítása. A projekt első fázisa idén tavasszal veszi kezdetét, előreláthatóan két évig tart, és alapvetően kutatás-fejlesztési célt szolgál: a bekevert hidrogén mérését, elszámolhatóságát és nyomon követhetőségét teszi lehetővé, amelyet kiegészít a helyi infrastruktúra építése és speciális mérőeszközök beszerzése.
