Magyarországon hagyományosan november 15. a fordulónap: ekkortól kizárólag téli dízelt forgalmaznak a töltőállomások. A MOL már október elején megkezdte a felkészülést, hogy a határidő előtt minden kutat ellásson a könnyebb téli indítást és jobb motorműködést segítő üzemanyaggal.

A gázolaj és más középdesztillátumok globális készletei a normálisnál alacsonyabbak, és az árak gyorsan emelkedhetnek, ha Észak-Amerika és Nyugat-Európa ipari gazdaságai 2024-ben kilábalnak az elhúzódó recesszióból.

Az EU újabb jelentős lépést tett a közúti közlekedés megtisztítására irányuló erőfeszítéseiben: politikai megállapodást kötött a teherautókra és buszokra vonatkozó CO2-szabványokról, amely 2040-re a dízelüzemű modellek szinte teljes kivonását jelenti.

A jövő év elején életbelépő üzemanyag jövedékiadó-emelés alaposan felborzolta a kedélyeket. Most a fővárosiakra szabott költségcsökkentő megoldást járjuk körbe.

A szintetikus üzemanyagokat a hagyományos benzin és a dízel zöld alternatívájaként hirdetik, amely lehetővé teszi, hogy a belső égésű járművek még évekig az utakon maradjanak. Az olyan márkák, mint a Porsche, annyira izgatottak, hogy állításuk szerint a technológia majdnem olyan zöld lehet, mint az elektromos áram. Ez az ökológiai előny azonban egyre inkább csökken…

Évente 1000 stockholmi hal meg a légszennyezés miatt. Az autós tilalomtól azt remélik, hogy ez megváltozik.

Ahogyan azt nyár óta tudjuk, 2024. január 1-től az üzemanyagok jövedéki adója – az EU-minimum adómértékéhez igazodva – emelkedik. Magyarország – ahogy a többi Európai Uniós ország is – köteles a jövedéki adó szintjét a meghatározott uniós minimumszinthez igazítani. Amennyiben ennek nem felel meg, az EU kötelezettségszegési eljárást indíthat hazánkkal szemben. Mostanáig a magyar üzemanyagárak jövedéki adómértéke az átlag uniós szintnél alacsonyabbra volt meghatározva, azonban 2024 januárjától teljesíteni kell az uniós előírást.

A legfontosabb ázsiai importőr régió finomítói kénytelenek átalakítani a vásárlási szokásaikat, mivel a Szaúd-Arábia által végrehajtott további termeléscsökkentések miatt csökkent az általuk preferált közepesen savanyú nyersolajfajták elérhetősége.

Az ACEA legfrissebb adatai alapján 2023 első félévében az autóeladások összesítve 18%-kal, 5,4 millió darabbal nőttek az Európai Unióban. A növekedés kétségtelen, mégis messze elmarad a világjárvány előtti, 2019-es évhez képest (akkor a jelenleginél 21%-kal volt több). A csak júniusi 17,8%-os növekedés is mindössze a tavalyi alacsony összehasonlítási alap mellett mutat jól. 2022-ben az autópiac erősen gyengélkedett, visszaesését elsősorban a mostanra javulni látszó járműalkatrész-hiány okozta. Hazánk (-1,4%) kivételével az összes tagállam piaca nőtt a nyár első hónapjában, a leginkább pedig Németországé (+24,8%), Spanyolországé (+13,3%), Franciaországé (+11,5%) és Olaszországé (+9,1%).