Az Atlanti-óceán áramlásának (AMOC) összeomlása súlyos globális éghajlati következményekkel járna.

A tudósok sikeresen modellezték azt az éghajlati fordulópontot, amely Európa nagy részét mélyfagyba taszítaná – és ez közelebb lehet, mint korábban gondolták. A hollandiai Utrechti Egyetem kutatói egy összetett éghajlati modell segítségével szimulálták egy fontos atlanti-óceáni áramlat összeomlását, amely jelenleg meleg vizet szállít északra, és enyhén tartja a hőmérsékletet Európában. Ennek az áramlatnak a hirtelen leállása világszerte megváltoztatná az időjárást, és Európa szenvedné el a legsúlyosabb következményeket.

Szakértők szerint 2024-ben egy a háromhoz az esélye annak, hogy megdől a 2023-as globális hőmérsékleti rekord. Spanyolországban január 25-én történelmi hőséget tapasztaltak, egyes területeken 28 Celsius-fok feletti hőmérsékletet mértek.

2023 a valaha feljegyzett legmelegebb év. A 2024-es év várhatóan még melegebb lesz, vajon Európa felkészült-e arra, ami ránk vár?

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) december 15-én közzétett jelentése szerint a globális szénfelhasználás 2023-ban várhatóan rekordmagasságot ér el, mivel a feltörekvő és fejlődő gazdaságokban továbbra is erős a kereslet.

Az Euronews a LinkedIn társalapítójával, Allen Blue-val beszélgetett a COP28 alkalmával, hogy megtudja, hogyan lehet felkészíteni a világ munkaerejét a zöld jövőre.

A Bizottság november 13-án bejelentette, hogy az Európai Unió „jelentős” hozzájárulást fog nyújtani egy új nemzetközi éghajlatvédelmi alaphoz.

Négy hónapnyi globális rekorddöntés és az októberi hőmérséklet után az éghajlatkutatók szinte biztosak abban, hogy 2023 lesz a valaha mért legmelegebb év.

Az amerikai háztartások leggazdagabb 10 százaléka felelős az ország üvegházhatású gázok kibocsátásának 40 százalékáért – derül ki egy új tanulmányból.