Az öt legnagyobb gazdasági erővel rendelkező Európai Uniós országot hasonlította össze fenntarthatósági szempontból egy tanulmány. Olaszország érte el a legjobb eredményt összességében, a második helyen Németország végzett.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Európai Unió Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálatának (C3S) jelentése szerint a felmelegedő időjárás hatással lesz az egészségre, a természetre és a gazdaságra. Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, és a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik – jelentették hétfőn, figyelmeztetve az emberi egészségre, a gleccserek olvadására és a gazdasági tevékenységre gyakorolt következményekre.

Március 23-a a Meteorológiai Világnapja, ennek alkalmából a MET Csoport vezető meteorológusa, Vasilis Pappas elemezte, miképp segíthet a meteorológia az energiaszektor szereplőinek a stratégiai döntések meghozatalában.

Szakértők szerint 2024-ben egy a háromhoz az esélye annak, hogy megdől a 2023-as globális hőmérsékleti rekord. Spanyolországban január 25-én történelmi hőséget tapasztaltak, egyes területeken 28 Celsius-fok feletti hőmérsékletet mértek.

2023 a valaha feljegyzett legmelegebb év. A 2024-es év várhatóan még melegebb lesz, vajon Európa felkészült-e arra, ami ránk vár?

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) december 15-én közzétett jelentése szerint a globális szénfelhasználás 2023-ban várhatóan rekordmagasságot ér el, mivel a feltörekvő és fejlődő gazdaságokban továbbra is erős a kereslet.

Négy hónapnyi globális rekorddöntés és az októberi hőmérséklet után az éghajlatkutatók szinte biztosak abban, hogy 2023 lesz a valaha mért legmelegebb év.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) július 27-i közlése szerint a szénfogyasztás 3,3%-kal nőtt, és 2022-ben újabb rekordot, 8,3 milliárd tonnát ért el.

Egy új jelentés szerint a világnak a jelenleginél ötször gyorsabban kell fokozatosan kivonnia a szénfelhasználást, hogy megelőzze az „éghajlati káoszt”. Világszerte több mint 2400 széntüzelésű erőmű üzemel még mindig. A Global Energy Monitor nevű amerikai civil szervezet új jelentése szerint 2040-ig mindegyiket be kell zárni, és nem nyithatnak új erőműveket, ha az országok teljesíteni akarják a Párizsi Megállapodásban foglalt éghajlati céljaikat.