Világviszonylatban december, január és február 0,78 Celsius-fokkal az átlag felett alakult. Az elmúlt három hónap azonban egy sokkal nagyobb éghajlatváltozási kép része.
A szakértők az éghajlatváltozásnak tulajdonítják az egyre gyakoribbá váló szárazszágot és a vízkészletek kimerülését. Főleg a mediterrán térségben jelent súlyos problémát, Spanyolországban aszály-vészhelyzetet hirdettek, illetve Szicíliában is természeti karasztrófa-vészhelyzetet jelentettek be a csapadékhiány miatt, globális lépésekre lenne szükség.
A Párizsi Megállapodásban foglalt határértékek betartására nyitva álló ablak szűkül, de még nem zárult le. Az EU éghajlati szolgálata szerint a globális felmelegedés most először haladta meg az 1,5 Celsius-fokot egy egész éven keresztül.
Szakértők szerint 2024-ben egy a háromhoz az esélye annak, hogy megdől a 2023-as globális hőmérsékleti rekord. Spanyolországban január 25-én történelmi hőséget tapasztaltak, egyes területeken 28 Celsius-fok feletti hőmérsékletet mértek.
2023 a valaha feljegyzett legmelegebb év. A 2024-es év várhatóan még melegebb lesz, vajon Európa felkészült-e arra, ami ránk vár?
Mivel a kibocsátások továbbra is emelkednek, és a természeti katasztrófák világszerte pusztítást végeznek, nem csoda, hogy az éghajlattal kapcsolatos aggodalom minden eddiginél nagyobb. A napenergiától az elektromos mobilitásig egy tanulmány öt érvet hoz amellett, hogy bizakodóak legyünk az éghajlattal kapcsolatban.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) december 15-én közzétett jelentése szerint a globális szénfelhasználás 2023-ban várhatóan rekordmagasságot ér el, mivel a feltörekvő és fejlődő gazdaságokban továbbra is erős a kereslet.
Egy új rangsor szerint 22 európai város kapta a legmagasabb pontszámot átláthatóságáért és bátor éghajlatvédelmi intézkedéseiért.
Az Oxfam új, lesújtó jelentése európai vagyonadó bevezetésére szólít fel, mivel az EU leggazdagabbjainak az éghajlati válsághoz való hozzájárulása napvilágra került.