Az egyre súlyosbodó éghajlati válság közepette a fosszilis tüzelőanyag-ipar és az azt támogató kormányok elleni fellépés elengedhetetlen. Azonban az amerikai elnökválasztási kampány során egyre inkább túlzások és dezinformációk terjedtek el, amelyek veszélyeztetik a megújuló energiaforrásokra való áttérést, ezzel súlyosbítva a klímaváltozás negatív hatásait.
A világ legnagyobb történelmi éghajlatváltozást okozó országaként – amely Kína után ma is a második legnagyobb – Amerika politikai irányvonala óriási következményekkel jár a bolygó többi részére nézve. Kamala Harris pedig már többször felszólalt a fosszilis tüzelőanyag-vállalkozások ellen.
Mivel az Egyesült Államok a világvezető országok közé tartozik a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésében és kereskedelmében, ráadásul egyre jelentősebb szerepet tölt be az atomenergia és megújuló energiaforrások terén is, így energiastratégiája jelentősen befolyásolja a világot, azon belül is leginkább az európai földrészt.
Ha megválasztják második ciklusára, széles körben arra számítanak, hogy Joe Biden agresszívebb lesz az energia- és éghajlatpolitikában.
A tudósok sikeresen modellezték azt az éghajlati fordulópontot, amely Európa nagy részét mélyfagyba taszítaná – és ez közelebb lehet, mint korábban gondolták. A hollandiai Utrechti Egyetem kutatói egy összetett éghajlati modell segítségével szimulálták egy fontos atlanti-óceáni áramlat összeomlását, amely jelenleg meleg vizet szállít északra, és enyhén tartja a hőmérsékletet Európában. Ennek az áramlatnak a hirtelen leállása világszerte megváltoztatná az időjárást, és Európa szenvedné el a legsúlyosabb következményeket.
A Bizottság november 13-án bejelentette, hogy az Európai Unió „jelentős” hozzájárulást fog nyújtani egy új nemzetközi éghajlatvédelmi alaphoz.
