Március 22-én ünnepeljük a Víz Világnapját, amelyről 1993 óta emlékezünk meg. A világnap idei mottója a „Víz a békéért”.
A szén-dioxid (CO2) globális energiakibocsátása tavaly rekordot döntött, részben a fosszilis tüzelőanyagok fokozott felhasználása miatt azokban az országokban, ahol a szárazság akadályozta a vízenergia-termelést – közölte március 1-jén a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).
A fiatal generáció többsége már nem a saját, hanem sokkal inkább a bolygó jövője miatt aggódik. Egy 2022-es kutatás szerint a 16–25 év közöttiek 75 százalékát megijeszti, ami ránk várhat az éghajlatváltozással, 83 százalékuk pedig úgy véli, nem gondoskodunk eléggé a bolygóról.
A tudósok sikeresen modellezték azt az éghajlati fordulópontot, amely Európa nagy részét mélyfagyba taszítaná – és ez közelebb lehet, mint korábban gondolták. A hollandiai Utrechti Egyetem kutatói egy összetett éghajlati modell segítségével szimulálták egy fontos atlanti-óceáni áramlat összeomlását, amely jelenleg meleg vizet szállít északra, és enyhén tartja a hőmérsékletet Európában. Ennek az áramlatnak a hirtelen leállása világszerte megváltoztatná az időjárást, és Európa szenvedné el a legsúlyosabb következményeket.
Szakértők szerint 2024-ben egy a háromhoz az esélye annak, hogy megdől a 2023-as globális hőmérsékleti rekord. Spanyolországban január 25-én történelmi hőséget tapasztaltak, egyes területeken 28 Celsius-fok feletti hőmérsékletet mértek.
Az Európai Unióban nem teljes az egység az Energia Charta Egyezmény jövőjével kapcsolatban. A tagországok egy része már kilépett nem várva az egységes döntéshozatalra, de vannak, akik inkább az évtizedek óta fennálló közösség modernizációs törekvéseit támogatják. Abban azonban a legtöbben egyetértenek, hogy az Energia Charta megújulása nélkül, az nem a tagországok zöld politikai céljait támogatja, hanem a nemzetközi energetikai nagyvállalatok érdekeit szolgálja.
2023 a valaha feljegyzett legmelegebb év. A 2024-es év várhatóan még melegebb lesz, vajon Európa felkészült-e arra, ami ránk vár?
Egy december végi jelentés szerint a világ legköltségesebb éghajlati katasztrófái 2023-ban túlnyomórészt a szegény országokat sújtották. A Christian Aid nemzetközi jótékonysági szervezet tanulmánya szerint a katasztrofális árvizek és erdőtüzek nagyobb gazdasági hatással járnak ott, ahol az otthonok kevésbé ellenállóak, és ahol kevés az újjáépítéshez szükséges eszköz.
A chilei Atacama-sivatagban található Latin-Amerika egyetlen naptornya. A Cerro Dominador az éghajlatváltozás elleni chilei energiaforradalom jelképévé vált.