A hús- és tejipar lobbija lassíthatja a klímavédelmi előrelépést.

Ahogy egyre gyakoribbak az árvizek, aszályok és viharkárok, a klímapolitika szerepe is átértékelődik.

Új klímamodell méri, milyen mértékben növelik a kibocsátás-intenzív szereplők az egyre gyakoribb európai hőhullámokat és az éghajlati károkat.

Több, 2024-ben kiemelkedően szennyező fosszilis vállalat akadályozta a fokozatos kivezetés ütemtervét.

A 2026-os téli olimpia három szponzora önmagában 1,3 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást jelent. A „tiszta” játékok ígérete így egyre inkább hiteltelen.

Friss kutatások szerint a hegyvidéki régiók sokkal gyorsabban melegszenek, mint az alacsonyabban fekvő területek, ami súlyos következményekkel jár világszerte. A Nature-ben publikált tanulmány rámutat, hogy 1980 és 2020 között a hegyek hőmérséklete átlagosan 0,21 °C-kal gyorsabban emelkedett évtizedenként. A hóesést egyre inkább eső váltja fel, nő az áradások és az ökoszisztémák összeomlásának veszélye. Több mint egymilliárd ember vízellátása függ a hegyi hó- és jégkészletektől, amelyek gyors ütemben fogynak, például a Himalájában és Svájcban is. A gleccserek visszahúzódása, valamint a hegyvidéki mérőállomások hiánya tovább nehezíti a pontos klímamonitoringot. A kutatók sürgetik a megfigyelési infrastruktúra fejlesztését és az éghajlatvédelmi kötelezettségek megerősítését.

Egy friss, a Nature Climate Change folyóiratban megjelent tanulmány szerint a mesterséges éjjeli fény nemcsak az állatvilágot és az emberi bioritmust zavarja meg, hanem az ökoszisztémák szén-dioxid-kibocsátását is jelentősen befolyásolja.

A Corvinus Egyetem kutatói új tűzelőrejelző modellt fejlesztettek, amely a Kárpátok tűzfolyosóit és Magyarország legveszélyeztetettebb térségeit is azonosítja.

Egy úttörő kutatás szerint a tengeri hínárfarmok a tengerfenék üledékében szén-dioxidot tárolnak, így a jövőben fontos szerepet kaphatnak a karbonkredit-rendszerekben és a klímavédelemben.