A GHGSat nevű, a károsanyag-kibocsátást figyelő kanadai vállalat szombaton indított útjára egy olyan műholdat, amelynek célja, hogy az űrből először érzékelje az egyes létesítmények, például szénerőművek és acélművek szén-dioxid-kibocsátását.
A Bizottság november 13-án bejelentette, hogy az Európai Unió „jelentős” hozzájárulást fog nyújtani egy új nemzetközi éghajlatvédelmi alaphoz.
Négy hónapnyi globális rekorddöntés és az októberi hőmérséklet után az éghajlatkutatók szinte biztosak abban, hogy 2023 lesz a valaha mért legmelegebb év.
A november 30-án kezdődő COP28 éghajlat-változási csúcstalálkozó vészesen közeledik, amelyen számos világvezető és magas rangú közéleti személyiség – köztük Ferenc pápa és III. Károly király – vesz részt.
Egy új tanulmány szerint a 1,5°C-os globális felmelegedés elkerülésére nyitva álló ablak 2030 előtt bezárul, ha nem sikerül csökkenteni a kibocsátást.
Egy új tanulmány szerint a G20-országok nem építik be a légszennyezést éghajlatvédelmi terveikbe. A szerzők azt szeretnék, ha ezt a COP28-on orvosolnák.
Norvégia az egy főre jutó legtöbb hőszivattyúval rendelkező országok közé tartozik, a szomszédos Finnországgal és Svédországgal együtt.
Egy rekordot döntő év után a világ az Egyesült Arab Emírségekben november 30. és december 12. között megrendezésre kerülő ENSZ-konferenciától várja, hogy biztonságosabb pályára állítson bennünket.
A Vienne megyében található Moulière-erdőben Franciaország stratégiája az éghajlatváltozás kezelésére a „mozaikos erdő” nevet viseli. Itt a tölgyek között hódító nyírfa nő, és fiatal fenyő váltja fel haldokló rokonait.