A hőmérsékleti rekordok és a szélsőséges időjárási események világossá teszik: a változtatás már nem csak lehetőség, hanem elkerülhetetlen szükséglet.
Lezárult a Bakuban megrendezett COP29 klímakonferencia, és bár nehezen, de megszületett a megállapodás az új éghajlat-politikai finanszírozási keretről. A tárgyalások eredményét sokan előrelépésként értékelik, azonban a kompromisszumok és a hiányzó ambíciók megosztott véleményeket szültek a résztvevők körében.
Alig egy évtizeddel azután, hogy a COP21 konferencián aláírták a párizsi megállapodást – amelynek mérföldkőnek számító célja a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozása volt -, a világ a duplája felé rohan.
Az üvegházhatású gázok szintje rekordot döntött 2023-ban, és a szén-dioxid-koncentráció a légkörben gyorsabban növekszik, mint bármikor az emberiség történetében. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése komoly lemaradásban van a célkitűzésekhez képest.
A COP29 konferencia legfontosabb témája a globális éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések gyorsítása és a 2015-ös Párizsi Megállapodás céljainak megvalósítása.
Az Európai Unió figyelmeztetése szerint a legutóbbi halálos áradások és erdőtüzek már az „éghajlati összeomlás” előjelei, amelyek hamarosan normává válhatnak, ha nem történik sürgős fellépés a helyzet ellen.
A józan ész megoldása szakemberek szerint, de a gyakorlatban hogyan lehetne a yachtokra és magánrepülőgépekre kivetett adókból finanszírozni a környezetvédelmi intézkedéseket?
A Marmolada Olaszország északkeleti hegyvonulatának legmagasabb csúcsa, és a Dolomitok királynőjeként ismert. A Dolomitok legnagyobb gleccsere 1888 óta felületének több mint 80 százalékát veszítette el. És a jégsapkát tanulmányozó tudósok szerint a jövője borús…
Egy új tanulmány szerint a Párizsi Megállapodásban kitűzött cél, a globális felmelegedés 1,5°C alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest már nem lehetséges.
