A klímatudósok most már nemcsak azt mondják, hogy közeledünk az 1,5 °C-os határhoz – azt is, hogy minden jel arra utal, tartósan meg is haladhatjuk azt.
A hőhullámok idén minden eddiginél korábban sújtották Európát: Görögországban, Cipruson, Törökországban és Olaszországban a hőmérséklet 10 Celsius-fokkal meghaladta az évszakos átlagot. Európára idén nyáron is rekordhőmérséklet vár a szakértők szerint.
Európa az idei nyár első nagy forróságára készül, mivel Németországban és az északi országokban szokatlanul magas hőmérséklet várható a június első hetében.
A Nemzeti Óceán- és Légköri Hivatal (NOAA) közölte, hogy 95 százalékos esély van arra, hogy a mérsékelt vagy erős El Niño-szezon 2024 februárjáig folytatódik. És ennek az időjárási eseménynek a legnagyobb hatásait valószínűleg csak jövőre fogjuk látni. Mire számíthatunk tehát?
Extrém esőzések, árvizek és tomboló erdőtüzek pusztítottak idén nyáron Európában, ami nem sok jót jelent.
A rekordmagas tengeri hőmérséklet miatt a szélsőséges időjárás Európa-szerte az őszre is kiterjedhet. Hétfőn a Földközi-tenger felszíni hőmérséklete elérte a valaha mért legmagasabb, 28,71 Celsius-fokot, ami megdöntötte a korábbi, 2003-ban felállított 28,25 Celsius-fokos rekordot.
Mivel Európát idén nyáron már a második hőhullám fenyegeti. De mi volt a kontinensen valaha mért legmagasabb hőmérsékleteket?
A WMO közleménye szerint a perzselő hőhullámok során a globális hőmérsékleti rekordok megugrottak, ez okozhatta a megdöbbentő statisztikát.
Az előrejelzések szerint az El Niño 2023-ban tér vissza. Mit jelent a jelenség a szélsőséges időjárás és a globális felmelegedés szempontjából?
