Európa az idei nyár első nagy forróságára készül, mivel Németországban és az északi országokban szokatlanul magas hőmérséklet várható a június első hetében.

A Nemzeti Óceán- és Légköri Hivatal (NOAA) közölte, hogy 95 százalékos esély van arra, hogy a mérsékelt vagy erős El Niño-szezon 2024 februárjáig folytatódik. És ennek az időjárási eseménynek a legnagyobb hatásait valószínűleg csak jövőre fogjuk látni. Mire számíthatunk tehát?

Extrém esőzések, árvizek és tomboló erdőtüzek pusztítottak idén nyáron Európában, ami nem sok jót jelent.

A rekordmagas tengeri hőmérséklet miatt a szélsőséges időjárás Európa-szerte az őszre is kiterjedhet. Hétfőn a Földközi-tenger felszíni hőmérséklete elérte a valaha mért legmagasabb, 28,71 Celsius-fokot, ami megdöntötte a korábbi, 2003-ban felállított 28,25 Celsius-fokos rekordot.

Mivel Európát idén nyáron már a második hőhullám fenyegeti. De mi volt a kontinensen valaha mért legmagasabb hőmérsékleteket?

A WMO közleménye szerint a perzselő hőhullámok során a globális hőmérsékleti rekordok megugrottak, ez okozhatta a megdöbbentő statisztikát.

Az előrejelzések szerint az El Niño 2023-ban tér vissza. Mit jelent a jelenség a szélsőséges időjárás és a globális felmelegedés szempontjából?

A Meteorológiai Világszervezet szerint a hőt csapdába ejtő üvegházhatású gázok és az El Niño hatására a világ éghajlata egyre távolabb kerülhet a megszokottól. A globális hőmérséklet a következő öt évben valószínűleg rekordszintre emelkedik – figyelmeztetett a Meteorológiai Világszervezet (WMO).

Ha így folytatjuk, átmenetileg már akár jövőre elérhetjük a párizsi klímaegyezményben foglalt maximális átlaghőmérséklet-emelkedést, vagyis az, hogy a klímaváltozás mértékét az iparosodás előtti 1,5 Celsius-fokban mérsékeljük.