A német kutatók úgy nyernének lítiumot a geotermikus vizekből, hogy közben elkerülnék a problémás szilárd hulladék keletkezését.
A svéd kutatók AI-alapú töltési stratégiája úgy kímélheti az elektromos autók akkumulátorait, hogy közben a gyorstöltés sebessége lényegében nem változik.
Peking hiába próbálta megfékezni az árháborút, a verseny tovább éleződik, a BYD legújabb árcsökkentései pedig a riválisokat is lépéskényszerbe hozzák.
A Rice Egyetem kutatói szerint egy új vízalapú eljárás percek alatt képes visszanyerni az értékes akkumulátorfémeket, méghozzá erős savak és energiaigényes folyamatok nélkül.
Az új Olto két személyt is elbír, akár 33 mph-s sebességre képes, és annyi technológiát zsúfoltak bele, hogy több autót is megszégyenít.
Az Irán elleni háború katalizátorrá vált a zöld technológiák számára, miközben az európai fogyasztók egyre gyorsabban keresnek kiszámítható alternatívákat az olajra és a gázra. A fosszilis energiahordozóktól való függés kockázatai a konfliktus nyomán még egyértelműbbé váltak.
Az elektromos autók térnyerését sokáig egy egyenletes, folyamatos növekedési pályán képzelték el. A valóság azonban jóval összetettebb lett: a globális EV-piac megtorpant, és az autógyártók most új stratégiákat keresnek a helyzet kezelésére.
Mekkora hatótávra képesek valójában az elektromos autók télen? A Magyar Elektromobilitási Egyesület „Téli merítés 2026” tesztje valós körülmények között vizsgálta 31 villanyautó teljesítményét, a hatótávtól a teljes lemerülésig.
Az elektromos átállás felborítja a globális autóipart: veszteségek, stratégiai irányváltások és új technológiák formálják a Ford, Toyota, Stellantis és más gyártók jövőjét.
