Az Egyesült Államok üvegházhatású gázkibocsátása 2025-ben a gazdaságnál gyorsabban nőtt, főleg az épületek fűtése és az adatközpontok miatt. A szén újra teret nyer a villamosenergia-termelésben, miközben az elektromos járművek növekedése lassul.
A CES 2026 legizgalmasabb napelemes innovációi: autonóm napelemkövetők, járműbe épített napenergia, beltéri energiagyűjtés és újrahasznosítás. Így alakul át a napenergia szerepe az energiaátmenetben.
A Donut Lab a CES 2026-on bemutatta az első, sorozatgyártásra kész szilárdtest-akkumulátort, amely öt perc alatt teljesen feltölthető, extrém tartós és már közúton futó járművekben működik.
Amerikai kutatók feltárták az elektromos járművek akkumulátorainak kapacitáscsökkenését okozó kulcsmechanizmusokat, és új anyaghasználati elvekkel jelentősen növelhetik az EV-akkumulátorok élettartamát és biztonságát.
A kínai szilárdtest-akkumulátor-fejlesztő WeLion New Energy olyan laboratóriumi áttörésről számolt be, amely alapjaiban formálhatja át az elektromos járművek jövőjét.
Bár sokan az EV-piac lassulásáról beszélnek, az adatok mást mutatnak: 2025-ben világszerte nőtt az elektromos és plug-in hibrid autók eladása, különösen Kínában és Európában. Régiós bontásban mutatjuk a valódi trendeket.
Ahogy közeledik 2026, az Energy Intelligence tíz olyan kulcskérdést azonosított, amelyek meghatározóak lehetnek a következő év energiapolitikai és piaci folyamataiban.
Dánia a COP30-on bejelentette új, 2035-re vonatkozó kibocsátáscsökkentési célját, amely 82–85%-os csökkenést tűz ki a 1990-es szinthez képest.
Az ország a Climate Change Performance Index szerint a legambiciózusabb európai ország, kiemelkedő teljesítménnyel a megújuló energiában és a klímapolitikában.
Dánia 2045-re kívánja elérni a klímasemlegességet, miközben a gazdaság versenyképes és társadalmilag kohéziós marad.
Az Európai Unió és más európai országok, köztük Norvégia és az Egyesült Királyság is ambiciózus célokat tűztek ki, de Dánia vezető szerepe kiemelkedik.
A célkitűzések finanszírozása, intézkedések és technológiai innováció révén az ország a világ élvonalába tartozik a klímavédelem terén.
Norvégia 2029-ig elhalasztja a mélytengeri bányászati engedélyek kiadását, miután a kormány több baloldali és zöld párttal kötött megállapodást a költségvetés elfogadásáért. A döntés óriási fordulat, hiszen az ország tavaly még elsőként engedélyezte volna a vitatott technológia bevezetését az Északi-sarkvidéken, a kritikus ásványok kitermelése érdekében. Környezetvédők szerint a halasztás „a koporsó szöge” lehet az iparág számára, mivel a mélytengeri bányászat visszafordíthatatlan károkat okozhat az óceáni ökoszisztémáknak. A kormány ugyanakkor hangsúlyozza: ez csupán halasztás, nem végleges tiltás.
