Az átlagfogyasztó a napelemek élettartamát mindössze felszerelésüktől a leszerelésükig tartja számon, azonban gyártási folyamatukat, hulladékfeldolgozásukat, vagy esetleges újrahasznosításukat kevesen követik már nyomon.

Miközben az emberiség éppen kezdett fellélegezni évtizedek óta tartó aggodalmából a fogyatkozó szénhidrogének miatt, most az őket egyszer majd teljesen kiváltó ásványi anyagok ritkasága és korlátozott elérhetősége miatt fájhat a feje.

A Massachusetts Amherst Egyetem kutatói kifejlesztettek egy készüléket, amely a levegő páratartalmát képes energiává alakítani.

Ahogyan az üvegházhatású gázok kibocsátásnak felszámolására irányuló erőfeszítés egyelőre túlságosan lassan is, de halad előre, újabb és újabb technológiák merülnek fel (újra) a probléma lehetséges megoldásának részeként . Ilyen technológia a hidrogén, amelynek kulcsszerepe lehet a jövő fenntartható energiagazdaságában. A hidrogén a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a hiányzó láncszem lehet a dekarbonizációs folyamatban, de mások is úgy vélik, hogy a hidrogén egybefoghatja a jövő tiszta, karbonsemleges energiarendszerét, a DNV GL új jelentése szerint pedig a megújuló alapon előállított hidrogén egyike lehet annak a három technológiának, amelyek a 2020-as évtizedben áttörést idézhetnek elő és jelentősen felgyorsíthatják a globális kibocsátáscsökkentést.

A napenergia nagyon olcsó és jó megoldás az energiatermelésre, de sajnos még mindig elég megbízhatatlan, hiszen nem tudjuk hatékonyan és nagy mennyiségben tárolni a belőle érkező áramot. Ezért van sokszor szükség plusz kiegészítő megoldásokra, amelyekkel akkor lehet beszállni az energiaellátásba, ha a napenergia éppen nem opció. De melyiket válassza napelemek mellé? Mi a leggazdaságosabb és legcélszerűbb megoldás?

Elméletben nagyon jól hangzik egy teljesen önellátó lakás, amely mind az elektromosságot, mind a hűtés-fűtést magának oldja meg. Nem lehetetlen az ilyen, de érdemes tudni, mire kell odafigyelni, ha ilyesmiben gondolkodik. Minden ilyen lakásnak sajátos technológiai mixre lehet szüksége attól függően, hogy hol található, valamint hogy a lakóknak milyen igényeik vannak – de azért van néhány alapvető információ, ami mindegyik megoldáshoz jól jöhet.

Franciaországban, Bretagne-ban sorra pusztulnak el a szarvasmarhák rejtélyes körülmények között, de a helyi gazdák találtak egy furcsa magyarázatot: a szél- és naperőművekből a földbe vezetett áram okozhatja az állatok vesztét.

Az indiai tudósok a müon nevű részecske segítségével mérték meg a még 2014. december 1-jén kitört viharban lévő feszültséget, az eredmény pedig még őket is meglepte.

Afrikában jelenleg mintegy félmilliárd ember lakik olyan házban, ahova nincs bekötve a villany. Egy startup olcsó napelemekkel vinne elektromosságot a legszegényebbeknek is.