Oroszország hétfőn tovább szigorította az Európára nehezedő gázszorítást, mivel a Gazprom közölte, hogy az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül Németországba irányuló szállítások a kapacitás mindössze 20%-ára csökkennek.
A szankciókért felelős svájci ügynökség közölte, hogy nem rajta, hanem a svájci kormányon múlik, hogy elfogadja-e az uniós szankciók azon módosítását, amely megkönnyítené a Rosznyeft és a Gazprom orosz állami vállalatok harmadik országokba irányuló olajszállításait.
Norvégia kaphat az alkalmon, hogy belépjen Oroszország helyére fő gázexportként, de ez nem azonnal megy: a norvég gázmennyiségek tartós növelésének időhorizontja legalább öt-hét év.
Olaszország ökológiai átmenetért felelős minisztere kijelentette, hogy a Lukoil olaszországi, Szicília szigetén található finomítója esetében az államosítás is egy lehetséges opció.
Az orosz külügyminiszter szerint a nyugati szankcióknak nem lesz hatása az ország olajexportjára, és az energiaszállításokból származó nyereség nagymértékű megugrását jósolta az idei évre.
Az embargó alá vett gáznagyhatalom Katarban hiány van tejből és tejtermékekből.
Kína kedden import- és exportkorlátozásokat léptetett életbe Észak-Koreával szemben – jelentette be a Kereskedelmi Minisztérium.
Irán mindent megtesz azért, hogy nemzetközi beruházásokat vonzzon olaj- és gázpiaca fellendítésére, sokkal kedvezőbb feltételeket kínál, mint az embargó előtt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium az NRGreport kérdésére közölte: több magyar vállalkozás is tervezi kihasználni az iráni kutatási, kitermelési szektor nyitását. Nem árt azonban az óvatosság, hiszen kockázatok is bőven akadnak.
A politikai akarat és az ipari lobbi is egyaránt megvan arra, hogy feloldják az amerikai olajexport-embargót. A nyomás nagy, vannak azonban szkeptikusok.
