A klímaügy szempontjából aggasztó hír, hogy a világ, azon belül az Európai Unió is ismét egyre több szenet fogyaszt, de a jelenség önmagában nem teszi lehetetlenné a karbonsemlegesség elérésére vonatkozó célok elérését, ha valóban átmeneti és együtt jár a tiszta energia beruházások világszerte beígért felpörgetésével.

Az elmúlt időszak megszokottnál hidegebb időjárása miatt az európai gáztárolók készletei ütemesen fogynak, de azért vannak pozitív jelek is a gázpiacon. Viszont az elmúlt évekhez képest idén egész télen jóval nagyobb figyelem irányulhat az időjárás alakulására.

Nem valószínű, hogy érdemben csökkenhet a szén-dioxid-kibocsátás jelenleg is rekord közeli ára az Európai Unióban a következő időszakban, és árplafon vagy egyéb korlátozó piaci intézkedés sem várható. Már csak azért sem, mert a kibocsátási engedélyek (EUA) kereskedését szolgáló rendszer (EU ETS) egyik lényege éppen az, hogy emelkedő árakkal motiválja a vállalatokat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. ​

2021 első fél évében először a hazai nap- és szélerőművek már több villamos energiát állítottak elő, mint a szenes (lignit) blokkok, miután a napenergia-termelés csaknem megkétszereződött két év alatt. Ha pedig csak a nyári hónapokat nézzük, a napenergia-termelés növekedése nálunk volt a legnagyobb az egész EU-ban. Az Unió egészében hasonló folyamatok játszódnak le, de az energiaátmenet még mindig nem elég gyors a klímacélok eléréséhez, globálisan pedig még lassabb.

Az Európai Bizottság által júliusban ismertetett 'Fit for 55' klímapolitikai javaslatcsomag értelmében az autógyártóknak 55 százalékkal kell csökkenteniük 2030-tól értékesített új autóik CO2-kibocsátását, mielőtt 2035-től teljesen kibocsátásmentesek lesznek. 2029-ig azonban csak minimális erőfeszítést kell tenniük a gyártóknak, ami befékezheti az elektromos autók piacát, végső soron pedig veszélyeztetheti a 2030-as európai klímacélok elérését is.

Miközben az EU-ban rekordszintre emelkedett a szén-dioxid-kibocsátás ára, és a közösség a szállítási, valamint az ingatlanszektor kibocsátáskereskedelmi rendszerbe történő bevonását tervezi, világszerte egyre több helyen vezetnek be hasonló eszközöket. A különféle karbonárak már az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának több mint egyötödét fedik le, de a biztató fejlemények ellenére az intézkedések még mindig nem tűnnek elégségesnek a klímacélok szempontjából.

A szén, illetve a lignit gyors visszaszorulása és a földgáz-felhasználás növekedése azt eredményezte, hogy Európában – a történelem során először – a gázerőművek váltak a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátókká az áramszektorban. A szén kivezetése példátlan ütemben zajlik, ami az emissziós értékeken is tükröződik, és bár a gázerőművek kibocsátása is mérséklődött 6 százalékkal 2020-ban, az elmúlt öt évben 25 százalékkal nőtt az érték.

Új, fotoakusztikai elven működő gépjármű kipufogógáz emisszió mérési technológiát fejlesztett uniós támogatással a pécsi Energotest Kft. a dunaharaszti Contireg Mérnökiroda Kft. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóival együttműködve – derül ki az MTI tájékoztatásából. A három év alatt megvalósított új technológia utat nyit a gépjárművekbe integrálható további intelligens adatgyűjtő technológiák fejlesztésének irányába.

Nem kis részben a koronavírus-járvány és az Egyesült Királyság kilépésének hatásai miatt úgy tűnik, az Európai Unió és számos tagországa a korábbi várakozásokkal szemben mégis elérheti a 2020-as megújuló energia célt. Ezzel a tagországok az Európai Bíróság lehetséges bírsága alól is mentesülhetnek.