Miközben Magyarország az Európai Unió jelenlegi klímacéljaitól elmaradó célszámokat határozott meg a Nemzeti energia- és klímaterv május 7-én közzétett tervezetében, nyolc uniós tagország azért lobbizik, hogy az EU fokozza a klímaváltozás elleni erőfeszítéseit.

Tavaly az Európai Unió országai összességében 2,5 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsátottak ki, mint 2017-ben – közölte az Eurostat. Az uniós statisztikai hivatal adatai szerint 2018-ban Magyarország emissziója 0,8 százalékkal mérséklődött; az EU teljes szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 1,4 százaléka itt valósult meg. 

Több ponton is változott, illetve változni fog a következő időszakban az Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszere (ETS). Az egyik módosítás már most is a kibocsátási egységek árának emelkedését hozta, illetve átalakul majd a térítésmentesen kiosztott kvóták rendszere is, komoly kihívást jelentve az ETS-ben való részvételre kötelezett vállalkozások számára.

Hiszen olyan egyszerűen hangzik. Miért is szenvednénk azzal, hogy a tevékenységünk folytán az atmoszférába jutó üvegházhatású gázok emisszióját csökkentsük, amikor ki is vonhatnánk a levegőből a szén-dioxidot és társait? Természetesen nem véletlen, hogy ez eddig nem valósult meg, csak az az ijesztő, hogy a viszonylag optimista klímaforgatókönyvek szinte mindegyike számol ezzel az opcióval.

Jelentősen korlátoznák a következő években az új teherautók és buszok szén-dioxid-kibocsátását az Európai Unióban az Európai Parlament és az Európai Tanács képviselői által kidolgozott történelmi jelentőségű új megállapodás értelmében. Ezáltal uniós szinten most először állapítanak meg kötelező szén-dioxid-emisszió csökkentési célokat a kamionok számára.

Körülbelül 500 milliárd forintos kárköltsége van egyetlen év alatt a magyarországi utakon futó járművek okozta légszennyezésnek, amely összeg kétharmada a dízelektől ered; a kapcsolódó költségek több mint 90 százaléka egészségügyi jellegű. A vizsgált országok között Magyarországon fut arányaiban a legtöbb, az európai kibocsátási normáknak nem megfelelő dízel személyautó – derül ki egy minap publikált jelentésből. 

Az Európai Bizottság 2050-re klímasemlegessé kívánja tenni Európa gazdaságát. A testület Tiszta bolygót mindenkinek címmel hosszú távú stratégiai jövőképet fogadott el, melyben 2050-ig vázolja fel azokat az intézkedéseket, amelyek modern, versenyképes és klímasemleges gazdaság megteremtését célozzák – közölte az uniós bizottság szerdán. A tagállamok nyolc különféle szcenárió közül választhatnak, amelyek a business-as-usual kibocsátáscsökkentéstől az emisszió nullára csökkentéséig terjednek. 

Elemzők megkongatták a vészharangot az olajcégek felett. Egyre több megújuló energiát használunk, egyre több az elektromos autó. Ha nem diverzifikálják és zöldítik tevékenységüket gyorsan, a 2020-as években dinoszauruszként halhatnak meg a fosszilis gazdaság jelenlegi óriásai. Ha viszont így folytatják, elszabadul a globális felmelegedés – véli a Piac és Profit.

A decentralizált, többszörös verifikálásra, visszaigazolásra alapozó technológia kitárja a vállalatok kapuját: ez történik az ellátási láncunkban, ennyi az üvegházgázemissziónk, ennyi vizet használunk. Transzparencia és hatékonyság jár itt kéz a kézben. A melléktermék pedig a fogyasztói bizalom.