A hőszivattyú néhány év alatt az egyik legnépszerűbb fűtési megoldássá vált Magyarországon. Az energiaárak változása, a fenntarthatósági szempontok és az egyre korszerűbb technológia miatt megfontolandó alternatívát jelent a gázkazánnal szemben hazánkban is.

Az állami felújítási támogatások segítségével a nyílászárók cseréje jelentős energiamegtakarítást és alacsonyabb rezsiköltségeket eredményezhet. Bemutatjuk, hogyan növelik az energiahatékonyságot a modern ablakok, ajtók és árnyékolástechnikai megoldások.

A gázárak és a rezsiszabályok változása miatt sokan keresik az alternatív fűtési megoldásokat – a hőszivattyú pedig az egyik leggyakrabban emlegetett opció. Bár évtizedek óta elérhető a technológia, Magyarországon az utóbbi néhány évben robbant be igazán a köztudatba. De vajon tényleg megéri?

A magyarországi ingatlanállomány nagyrésze rendkívül korszerűtlen, és zabálja az energiát. A KSH adatai szerint a 4,6 milliós hazai ingatlanállományból 2,8 millióra tehető a családi házak száma, amelyek 75 %-a – azaz közel 2,1 millió ingatlan – esetében nem teljesül az elvárt energiahatékonysági szint („C” energiahatékonysági kategória). Egy „Kádárkocka” típusú épület akár 4-5-ször annyi energiát is felhasználhat, mint egy korszerűnek számító épület.

Egy friss elemzés szerint közel négyszeres különbség is lehet egy energetikailag elavult, régebbi családi ház és egy modern között. Nézzünk néhány egyszerű tippet a fűtési energiával történő spórolásra, amely most nemcsak a téli hidegek, de az energiaválság okán is igen aktuális.

A nyári strandszezon kezdetére befejeződött a Palatinus és a Paskál fürdő energetikai korszerűsítése, a két beruházás teljes költsége közel 162 millió forint volt – közölte a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. 

Európai uniós forrásból valósul meg az Elek Gyula Aréna komplex energetikai korszerűsítése.