Az energetikai átállás egyelőre hatalmas hegynek tűnik, amelyet meg kell másznunk. Nagy számokat olvasunk, ha kibocsátás-csökkentésről van szó, vagy éppen az alternatívákba való beruházásokat emlegetik. Rengeteg szkepticizmus hangzott el azzal kapcsolatban, hogy van-e elég hely és tőke mindezek megvalósításához, de szakértők szerint az akadályok kellő tervezéssel és lábmunkával áthidalhatók.

A MET Csoporthoz tartozó Dunamenti Erőműben megkezdődött egy új, innovatív elektromos kazán kivitelezése, amely a többlet zöld energia felhasználásával fűtésre alkalmas forróvizet állít majd elő.

Lakatos Benjamin, a MET Csoport alapítója és vezérigazgatója, arra hívja fel a figyelmet, hogy az energiapiacokon nemcsak az elmúlt év volt mindent felforgató, hanem az elkövetkező 5-10 év is kemény lesz. Arra lehet készülni, hogy Európának több megújuló energiaforrásból származó villamos energiára van szüksége, miközben még hosszú évekig a földgázra és az LNG-re is támaszkodni fog.

Ez az év úgy fog bevonulni a történelembe, hogy a földgáz végleg a feledés homályába merül. A dolgok most még nagyjából rendben vannak, a magas árak miatt az exportőrök is egész jól járnak, de az Európába irányuló, Oroszország számára rendkívül jövedelmező, Európa számára pedig viszonylag olcsó orosz vezetékes gázáramlás hirtelen megszakadása olyan seb, amely nem fog begyógyulni – írja Sarah Miller energetikai szakértő elemzésében.

A New York Times nemrég arról közölt címlapsztorit, hogy Szaúd-Arábia még évtizedekig az olajat tervezi a világgazdaság középpontjában tartani -ezt a célt a többi közel-keleti öböl menti ország is kétségtelenül támogatja. Ez az erőfeszítés azonban kudarcot fog vallani, mert az olajtermelőket a fogyasztókkal összekötő ellátási lánc kezd szétesni – írja elemzésében Philip Verleger, közgazdász.

A globális energiaátalakításról alkotott általános nézet szerint az átmenetet a szénalapú üzemanyagok szénmentes alternatívákkal való felváltásának diszkrét, jól körülhatárolt feladataként gondoljuk el. Az átmenet látszólagos sürgőssége kb olyan költséges kihíváshoz hasonlítható, mint amikor az Egyesült Államok elindult a náci Németország elleni nukleáris fegyverkezési versenyben vagy a Szovjetunióval szembeni űrverseny megnyerésére – írja Vaclav Smil közgazdász elemzésében.

A villamosenergia-hálózat modern társadalmunk gerince; ennek állapota kulcskérdés a klímacélok eléréséhez és a minden szempontból fenntartható áramellátás jövőbeli biztosításához. A hálózatot azonban évtizedekkel ezelőtt tervezték, s az ezt alkotó berendezések jelentős része jócskán túl van tervezett élettartamán. Ezért ezzel és a hagyományos hálózatüzemeltetői megközelítéssel egyre kevésbé kezelhetők a dekarbonizációs erőfeszítésből adódó drámai változások. A megújuló erőművek terjedéséből fakadó problémákra a hálózat költség- és időigényes fizikai bővítése csak részben megoldás, ezért a hálózatüzemeltetőknek ki kell aknázniuk a tömegesen megjelenő új termelő és fogyasztó eszközökben, az információs technológiában, illetve az okos hálózatokban rejlő lehetőségeket is.

A rugalmas villamosenergia-tárolási technológiák, úgy, mint az akkumulátoros energiatárolók kulcsszerepet játszanak a tiszta energiára való átállásban, lehetővé téve a tisztább villamos energia egyre szélesebb körű alkalmazását.

A Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján több miniszter között Hernádi Zsolt a Mol elnök-vezérigazgatója is beszédet mondott „A jövő energiája, az energia jövője” témakörben. A szakember a jelenlegi gazdasági és politikai helyzetet elemezte a beszédében