Az Európai Unióban nem teljes az egység az Energia Charta Egyezmény jövőjével kapcsolatban. A tagországok egy része már kilépett nem várva az egységes döntéshozatalra, de vannak, akik inkább az évtizedek óta fennálló közösség modernizációs törekvéseit támogatják. Abban azonban a legtöbben egyetértenek, hogy az Energia Charta megújulása nélkül, az nem a tagországok zöld politikai céljait támogatja, hanem a nemzetközi energetikai nagyvállalatok érdekeit szolgálja.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) november 29-én közzétett jelentésében közzétette, hogy az országoknak meg kell duplázniuk az energiahatékonyság javítását célzó intézkedések ütemét, ha el akarják érni a globális éghajlati célokat.

Lengyelország kiadta a környezetvédelmi engedélyt az ország első atomerőművére – jelentette pénteken a PAP állami hírügynökség Anna Moskwa éghajlatvédelmi miniszterre hivatkozva. Anna Moskwa szerint az előrelépés „kulcsfontosságú” Lengyelország energiabiztonsága szempontjából.

Angela Wilkinson, az Energia Világtanács vezérigazgatója szerint a világ energiarendszere már nem „alkalmas a célra”. Arra is utalt, hogy a tervezett zöld energia átmenet felé vezető úton elfogyott a lendület.

Az Európai Unió az április 24-i héten megnyitotta a vállalatok közös gázvásárlási programját, amelynek célja, hogy a tél előtt biztosítsa az ellátást, és elkerülje a tavalyi rekordmagas energiaárak megismétlődését.

Európa legerősebb atomreaktora most kezdte meg a rendszeres energiatermelést Finnországban. A tervezettnél 14 évvel tovább tartott, de az Olkiluoto 3 reaktor komoly lökést ad az északi ország villamosenergia-önellátásának. Az 1600 megawatt kapacitású, költséges reaktor 2022 márciusában csatlakozott a finn nemzeti áramhálózathoz. A több mint egy évig tartó tesztfázis után április 16-án indította be a rendszeres termelést.

Szijjártó Péter 4. Budapest LNG Summit konferencián arról beszélt, hogy a jelenlegi energiapiaci helyzet gyilkos az európai versenyképességre nézve, és hogy egyszer, a jövőben, a hidrogén kiválthatja a földgázt, de addig is túl kell élni valahogy, ezért a józan ész alapján, két lábban a földön állva kell kezelni a helyzetet.

Az ENSZ jelentése szerint világszerte közel 50 ezer nagy gát veszítheti el tárolókapacitásának több mint egynegyedét 2050-re az üledékképződés miatt, ami jelentősen ronthatja a globális víz- és energiabiztonságot.

A következő öt évben annyi megújuló kerül a piacra, mint amennyi az ezt megelőző húsz évben, írja az IEA. Az ügynökség szerint a növekvő energiaárak és a klímaváltozás rákényszeríti az országokat a változásra.