Európa komoly bajba kerülhet, ha a hideg tél és az ellátási zavarok egyszerre sújtják a gázpiacot.

Az iráni háború és az energiaválság ismét az atomenergia felé tereli Európát. De valóban tiszta energia, bírja-e a hálózat a terhelést, és hogyan teljesítenek az atomerőművek a klímaváltozás egyre szélsőségesebb körülményei között?

Akár 180 milliárd eurós gazdasági veszteséget okozhat az idei szélsőséges hőség az EU-ban, ami az uniós GDP mintegy 1 százaléka. Franciaország járhat a legrosszabbul a nagy tagállamok közül.

A hőhullámok közepette a napenergia segített átvészelni a növekvő áramigényt.

Talaj, víz, élelmiszer vagy építési hulladék – egy japán innováció ezekből a hétköznapi anyagokból is képes elektromos áramot termelni.

A kis moduláris atomreaktorokat fejlesztő Aalo Atomics elsőként egy Crusoe Spark adatközpontot lát majd el nukleáris energiával, ezzel megnyitva az utat az AI-adatközpontok új generációja előtt.

Európa egyre szűkösebb energiatartalékokkal néz elébe a télnek: a közel-keleti konfliktusok és az orosz-ukrán háború egyaránt szűkítik a cseppfolyósított földgáz (LNG) és a fűtőolaj globális kínálatát, ami nyomás alatt tartja a készleteket.

Az APR Energy moduláris erőművei évek helyett rövid idő alatt telepíthetők, így gyorsan biztosíthatnak új áramkapacitást az xAI számára.

Az ukrán dróntámadások miatt kialakult üzemanyaghiány egyre súlyosabban érinti Oroszországot. A benzinárak emelkednek, hosszú sorok alakultak ki, a mezőgazdaság és a közszolgáltatások is nehéz helyzetbe kerültek.