Megérkezik a villanyszámla. A pénzügy kifizeti. A műszaki vezető tudja, melyik gép mennyit fogyaszt. Az ügyvezető tárgyal az energiaszerződésről, a könyvelő pedig látja, mennyivel nőtt a költség. De ki az, aki mindezt átlátja és összefogja? Sok kkv-nál a válasz: senki. Pedig az energiafelhasználás ma már nem egyszerű rezsiköltség, hanem vezetői kompetencia.

Az AI rohamos terjedése nemcsak egyre nagyobb számítási teljesítményt, hanem egyre több energiát is igényel. Az egyik legnagyobb kihívást a nagy teljesítményű chipek hűtése jelenti, amelyre amerikai kutatók most egy különleges, algoritmus által tervezett réz hűtőlemezzel kínálnak megoldást.

A mesterséges intelligencia terjedésével párhuzamosan rohamosan nő az adatközpontok energia- és vízigénye is. A technológiai óriáscégek új hűtési rendszerekkel próbálják visszafogni a vízfogyasztást, ám ennek ára sok esetben a magasabb villamosenergia-felhasználás lehet.

Meddig ér a technológia ereje, ha közben a termelési és fogyasztási szokásaink nem változnak?

Miért lehet negatív az áram ára, miközben a villanyszámla nem csökken? Bemutatjuk a HUPX, a rendszerhasználati díjak és a dinamikus tarifák működését.

Egyre több háztartásban jelennek meg olyan megoldások, amelyek valós időben mutatják meg, mennyi energiát használunk fel, illetve – napelemes rendszerek esetén – mennyit termelünk vagy táplálunk vissza a hálózatba. Van már olyan eszköz, amely közvetlenül a digitális villanyórából olvassa ki az adatokat, és azokat egy könnyen követhető felületen jeleníti meg.

Egy Szicíliába költözött brit tapasztalatai szerint klíma nélkül is hűvösen tartható az otthon – csak néhány dél-európai praktikát kell követni.

Európában egyre több energiát emészt fel az otthonok hűtése, ezért felértékelődhetnek a hőszivattyúk a jövő hőhullámaiban.

Az Alpok és a Pireneusok síközpontjai egyre ritkábban látnak természetes havat, miközben a költségek és az ökológiai terhek nőnek. A mesterséges hó már nem csupán extra lehetőség, hanem a téli turizmus túlélésének feltétele.