Miközben az amerikai tisztviselők sorra járják az európai országokat, hogy ellentmondást nem tűrően rákényszerítsék őket az amerikai energiahordozókra, van két ország, akik kivételt jelentenek. Az egyik Magyarország, a másik Törökország.

Az Adria-vezeték kapacitása kapcsán megjelent sajtóhírek következtetései nem tükrözik a MOL álláspontját. Továbbra is kitartunk amellett, hogy a régió biztonságos ellátásához legalább két teljesértékű, megbízható vezetékre van szükség. Az Adria-vezeték jelenleg csak kiegészítő szerepet tölt be, nem nőtt fel a feladathoz – olvasható a MOL szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.

A Donbász térsége hatalmas gazdasági és stratégiai jelentőséggel bír: szén-, vasérc-, lítium- és gázlelőhelyei meghatározzák Ukrajna és Oroszország energetikai és ipari jövőjét. A térség természeti kincseinek birtoklása geopolitikai és gazdasági szempontból is kulcsfontosságú tényező a háború hátterében.

Európában egyre több a gyaníthatóan orosz eredetű hibrid hadviselési incidens, ami miatt a kormányok fokozott készültségbe helyezték magukat – különösen a téli fűtési szezon előtt.

A brit Surrey Egyetem új kutatása szerint a napenergia mára a világ legolcsóbb energiaforrása lett, megelőzve a szelet, a szenet és a földgázt is. Egyes országokban már 0,023 euróba kerül egy kilowattóra megtermelése – de Európa előtt még komoly hálózati kihívások állnak.

2025 júniusában először lett a napenergia az EU fő áramforrása: az energiamix 22%-át adta, miközben a megújulók aránya elérte az 54%-ot. Dánia, Lettország és Ausztria állnak az élen, míg Szlovákia és Málta sereghajtók.

A magyar-amerikai kapcsolatok jövője az orosz energiahordozóktól való függés és az amerikai nyomás közötti egyensúlykeresésről szól. De mit jelent mindez hazánk energiabiztonsága szempontjából Trump és Orbán barátsága, az EU-s szankciók és az LNG-függőség tükrében?

Akár bő egy év alatt megtérülhet a beruházás a Jedlik Ányos Energetikai Program segítségével. A támogatás mértéke várhatóan a vállalkozás méretétől függően változik, a mikro- és kisvállalkozások akár 50%-os, a középvállalatok 40, míg a nagyvállalatok 30%-os támogatást kaphatnak.

A MOL-csoport készen áll az új ellátási útvonalak megnyitására, de csak stabil és versenyképes feltételek mellett – mondta az Indexnek Bacsa György. Az interjúban szó esik a MOHU szerepéről, az alternatív kőolajforrásokról, a finomítói beruházásokról és az európai energiapolitika kihívásairól is.