A magyarországi klímapiac 2026-ban jelentős fordulóponthoz érkezett: a 2025-ös évhez képest átlagosan 20–25 százalékkal csökkentek az árak, ami elsősorban a forint erősödésének és a piaci túlkínálatnak köszönhető. Miközben a globális politikai feszültségek bizonytalanná teszik a hagyományos energiahordozók piacát, a magyar háztartások egyre inkább az energiafüggetlenség zálogaként tekintenek a modern, fűtésre optimalizált légkondicionálókra.

Miközben Európa egyszerre küzd az energiabiztonság, a versenyképesség és a klímavédelem kihívásaival, egyre több szakértő tekint a geotermikus energiára, mint a jövő egyik kulcsfontosságú energiaforrására. A 4. Budapest Geothermal Energy Summit-on a szakma vezető szakértői fogják megválaszolni az iparág legégetőbb kérdéseit.

Már a kerítés is visszahozza az árát a legújabb európai fotovoltaikus trendnek köszönhetően. A napelemes kerítések egyszerre jelölik a telekhatárt és termelnek megújuló energiát.

Egy friss elemzés szerint a hőszivattyúk már nemcsak fűtenek, hanem Európa gázszámláját is látványosan csökkentik.

A napelemrendszer ma már nem csupán egy eszköz az általános rezsiköltségek csökkentésére, hanem egy komplex otthoni energetikai ökoszisztéma és a zöld közlekedés egyik alapja.

Az energiaválság újraértelmezi Európa energiabiztonságát: a versenyképesség, a villamosítás, a megújulók és a stratégiai autonómia egyszerre kerültek a középpontba.

Litvánia néhány év alatt a megújulók arányát 15%-ról 50%-ra növelte, miközben gyakorlatilag megszüntette az orosz fosszilis energiahordozóktól való függését.

A közel-keleti válság újra megmutatta: Európa számára a megújuló energia lehet a legolcsóbb menekülőút a drága importgáztól.

A brit kormány zöld utat adott három kis moduláris reaktor fejlesztésének az észak-walesi Wylfa telephelyen, új lendületet adva az ország nukleáris terveinek.