A mesterséges intelligencia gyors térnyerése számos területen új lehetőségeket hoz, ez nem kétség. Ugyanakkor új kihívásokat is felvet, mint technológiailag, mind ökológiailag. Az egyik fontos ökológiai kérdés az MI-k működtetéséhez szükséges óriási energiaigény.
A globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére egyre több innovatív megoldás születik. Az egyik ilyen ötlet a napelemes tetők telepítése az autópályák fölé, amely nemcsak környezetvédelmi szempontból lenne előnyös, hanem a közlekedésbiztonságot is javíthatná.
A Google kiadta 2024-es környezetvédelmi jelentését, amely sokkoló képet fest a mesterséges intelligencia (AI) környezetre gyakorolt negatív hatásáról. Az elemzők szerint az AI hatására 2030-ra még tovább nőhet a villamosenergia-felhasználás.
A bolgár elnökség megkapta a tagállamok felhatalmazását arra, hogy vizsgálja meg, hogyan lehet kompromisszumot kialakítani a 2020 utáni energiahatékonysági célok terén. A háromoldalú egyeztetések tétje, hogy egy 30 százaléknál magasabb közös európai energiahatékonysági célban tudjanak megegyezni a tagállamok.
A hazai energiahatékonysági szektor képviselőjeként a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) csalódását fejezi ki azon magyar állásponttal kapcsolatban, mely nem támogatja a közös kötelező európai uniós energiahatékonysági cél 30 százalékra való emelését.
Jelentős terhet róna a tagállamokra a 2030-as európai energiahatékonysági cél 3 százalékos emelése, ezért Magyarország nem támogatja – mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyekért felelős államtitkára az Energia Tanács csütörtöki informális találkozóján Vallettában az NFM pénteken eljuttatott közleménye szerint.
