Tavaly októberben nőtt a hazai primerenergia-termelés és az energiahordozók importja is, míg a felhasználás csökkent. A földgáz belföldi felhasználása 2008 óta a legalacsonyabb október havi érték. A megelőző évektől eltérően tavaly október hónapban tovább folytatódott a tárolói földgáz készletek növekedése, így a hónap végére 11,1 %-kal haladta meg az előző évi szintet – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2022. október havi energiastatisztikai riportjában.

Németország 2022-ben több villamos energiát exportált szomszédaiba, mint amennyit importált, még a hazai energiaválság ellenére is, köszönhetően a több, időjárásfüggő megújuló energiának és a nagyobb franciaországi keresletnek.

Az idei év első felében Svédország lett Európa legnagyobb nettó energiaexportőre. Ezzel Svédország megelőzte Franciaországot, amely atomerőműparkjainak hosszan tartó üzemszüneteivel küszködik.

Az az orosz szén alternatíváiért küzdő EU országok az idei év első öt hónapjában 40%-kal több szenet importáltak Dél-Afrika fő exportközpontjából, mint 2021-ben egész évben – derült ki a Reuters által megszerzett adatokból.

1950-ben még villamos energiát, az 1960-as években pedig még földgázt exportált Magyarország, ugyanakkor szénből és kőolajból már akkor is jelentős behozatalra szorult. Az import arányának felfutását a 20. század második fele hozta el, de a magyar energiafüggőség csak a pandémia előtt, 2019-ben érte el eddigi csúcsát, mielőtt hatalmasat esett volna. Megnéztük, hogy alakult az alapvető energiahordozók magyarországi importjának felhasználáshoz mért aránya az elmúlt évtizedekben.

Hiába született már meg az elhatározás, az Európai Unió csak augusztus közepén állítja le a szénimportot Oroszországból. Ha az orosz energiafüggőségről beszélünk, általában inkább a földgáz, mint a szén kerül szóba – pedig Európa szénimportjának is jelentős része érkezik onnan. Ha szeretnénk csökkenteni az importfüggőségünket az ország irányából, akkor bizony erről is le kell mondanunk- […]

Oroszország az olaj, a gáz és a szén fő beszállítójának számít az Európai Unióban, messze megelőzve a sorban utána következő országokat. Az orosz energiaexportra való európai ráutaltság kialakulása a hidegháború enyhülésével kapott igazán lendületet.

Az ukrajnai orosz invázió minden korábbinál élesebben rávilágított Európa Oroszországtól való energiafüggőségére és ennek kockázataira. A fosszilis orosz energia kiváltásának egyik legfontosabb eszköze a tiszta hidrogén lehet, amelynek széles körű elterjedése nem csak az energiamixeket, de a geopolitikai viszonyokat is alapvetően fogja megváltoztatni.

Az Oroszországból származó energiaimport rövid távú befagyasztásának drámai társadalmi következményei lennének Németországra nézve.