Az egyre súlyosbodó éghajlati válság közepette a fosszilis tüzelőanyag-ipar és az azt támogató kormányok elleni fellépés elengedhetetlen. Azonban az amerikai elnökválasztási kampány során egyre inkább túlzások és dezinformációk terjedtek el, amelyek veszélyeztetik a megújuló energiaforrásokra való áttérést, ezzel súlyosbítva a klímaváltozás negatív hatásait.
A világ legnagyobb történelmi éghajlatváltozást okozó országaként – amely Kína után ma is a második legnagyobb – Amerika politikai irányvonala óriási következményekkel jár a bolygó többi részére nézve. Kamala Harris pedig már többször felszólalt a fosszilis tüzelőanyag-vállalkozások ellen.
Bár az Európai Unió nagyra törő tervei számos területen állnak gyenge lábakon, mégis a legkiemelkedőbb ezek közül az energiapolitikája, mely mögött a gyakorlati megvalósulás úgy eltűnik, mint szürke szamár a ködben.
Mivel az Egyesült Államok a világvezető országok közé tartozik a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésében és kereskedelmében, ráadásul egyre jelentősebb szerepet tölt be az atomenergia és megújuló energiaforrások terén is, így energiastratégiája jelentősen befolyásolja a világot, azon belül is leginkább az európai földrészt.
Ha megválasztják második ciklusára, széles körben arra számítanak, hogy Joe Biden agresszívebb lesz az energia- és éghajlatpolitikában.
A német vállalatok úgy látják, hogy az energetikai átállás több kockázatot, mint lehetőséget rejt versenyképességük szempontjából – közölte szerdán a DIHK kereskedelmi és iparkamara.
A Barátság kőolajvezeték leállása érinti Magyarország olajellátását, de akut problémát nem okoz – mondta a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.
Az Európai Unió a héten megállapodást kötött a gázellátási válság kezelésére, de ahhoz, hogy ez működjön, a tagállamoknak kétoldalú megállapodásokat kell kötniük a gáz megosztásáról, és jelenleg a legtöbb tagállamnak nincs ilyen megállapodása.
Holoda Attila energetikai szakértő exkluzív elemzésben fejti ki az NRGreport-nak, miként determinálja az egy főre jutó GDP képesség az energiatudatosság kialakulásának lehetőségeit és az energiarendszer szereplőinek hajlandóságát az energiafogyasztás csökkentésének irányába.
