Tavaly rekordméretű növekedést produkált a szélenergiaipar.

Az idei kulcsfontosságú év lesz az  európai energiapiac jövője szempontjából. El fog dőlni ugyanis, hogy az új Európai Bizottságnak sikerül-e megnyernie a tagországok támogatását egy olyan közös energiapolitikához, amely az évszázad közepére képes lesz lenullázni a káros anyag kibocsátást, megőrizve az EU biztonságos energiaellátását, versenyképes áron.

A kormány szerdai ülésén megtárgyalta az energia- és klímapolitika aktuális, közép- és hosszútávú stratégiai kérdéseit, elfogadta a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiát felváltó új stratégiai dokumentumot, amely 2030-ig határozza meg Magyarország energia és klímapolitikai prioritásait, 2040-es kitekintéssel – tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTI-t.

Nehéz év lesz 2020 a lengyel energiaiparban, mert az ország hosszabb távon le akarja építeni az orosz gázimportot, amire válaszul a Gazprom addig tehet keresztbe, amíg még kiszolgáltatottak neki a lengyel gázvásárlók.

Úgy néz ki, hogy a nap és a szél eltemeti a szenet – és idővel (de nem is olyan sokára) az atomenergiát is Japánban. Jelenleg ugyan a szigetországban a legdrágábbak a megújulós beruházások, de látszik már, hogy a piaci igények mellett az energiapolitikában is gyökeres irányváltás jöhet.

Az orosz Gazprom elszánta magát arra, hogy mindenképpen befejezi az Északi Áramlat 2. (ÉÁ-2) gázvezeték lefektetését, amelyre szüksége van ahhoz, hogy leépítse az Európába exportált orosz gáz ukrajnai tranzitját.

Talán hihetetlenül hangzik, de a német RWE azok után, hogy több mint 20 évig szenet bányászott, füstölt-égetett el Magyarországon, karbonmentes céggé válik. Na nem holnapra, de a célt és az oda vezető – eurómilliárdokban mérhető – utat már kijelölték.

Budapesten mutatták be a világ friss atomipari jelentését, a politikamentesen, szakmai alapon íródott The World Nuclear Industry Status Reportot (WNISR). Ennek apropóján kérdezte a Napi.hu Mycle Schneidert, a jelentés egyik vezető szerzőjét és szerkesztőjét.

Szalmán bin Abdel-Aziz szaúdi király leváltotta Hálid al-Falih energiaügyi minisztert, és egyik fiát, Abdelaziz bin Szalmán herceget nevezte ki a helyébe.