Felkészül Törökország? Az európai kontinens egyedülálló gazdasági és energetikai nehézségekkel kell szembe nézzen az ukrajnai háború kitörése óta.
A klímaügy szempontjából aggasztó hír, hogy a világ, azon belül az Európai Unió is ismét egyre több szenet fogyaszt, de a jelenség önmagában nem teszi lehetetlenné a karbonsemlegesség elérésére vonatkozó célok elérését, ha valóban átmeneti és együtt jár a tiszta energia beruházások világszerte beígért felpörgetésével.
A magyar fogyasztó kerül a jövőben is a nemzeti energiastratégia fókuszába, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése mellett – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Visegrádon, egy konferencián.
A kormány energia- és klímastratégiai döntéseit ismertette Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára kedden, a párizsi székhelyű Nemzetközi Energia Ügynökség villamosenergia-
A héten jelenik meg az a több ezer oldalnyi anyag, amivel Magyarország 2050-ig tartó klímastratégiáját alapozzák meg, jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Mint megírtuk: Orbán Viktor szerdai évadnyitó sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a kormány külön energia- és klímapolitikai akciótervet is kidolgoz – olvasható az Index oldalán.
A brit kormány támogatásával Budapesten tartották az első olyan nagyszabású regionális műhelytanácskozást, amelynek résztvevői a hidrogén alapú energetika és közlekedés közös fejlesztési lehetőségeit egyeztették. A rendezvényen – amely a Jedlik Ányos Klaszter és a Magyar Hidrogén Tüzelőanyag-cella Egyesület szervezésében, valamint a Visegrad Fund partneri közreműködésével zajlott le – hét közép-európai ország (Magyarország mellett Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország és Bulgária), illetve az Európai Unió „Hydrogen Europe” szervezetének képviselői vettek részt a brit partnerekkel együtt.
Mint az Energiastratégia kapcsán hozott decemberi kormányhatározatból korábban kiderült, az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentési célként (1990. évi bázison) 2030-ra legalább 40%-os kibocsátáscsökkentést, a megújuló energiaforrások használata terén 2030-ra 20%-os felhasználási részarányvállalást tűz ki, az energiahatékonyság területén 2030-ra a végsőenergia felhasználásának mértéke ne haladja meg a 2005-ös értéket, valamint 2030-ra az energiahatékonyság-javító intézkedések nélkül előre jelzett energiafogyasztás mértéke 8-10 százalékkal csökken.
Franciaország a napelemekre támaszkodva, 2029-re meg akarják duplázni a megújuló energia részarányát az energiamixben. Negyedéves bontásban tették közzé a következő hat év elvárásait.
Teljesíthetjük az Európai Unió 2020-as megújuló energetikai célkitűzéseit, ehhez azonban új perspektíva kialakítására és alkalmazására van szükség a megújuló energiaforrásoknál – mondta dr. Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára a Portfolio Energy Investment 2018 Forum-on.
