A nyári kánikula egyre gyakoribbá válásával talán ön is mérlegelte már a légkondicionáló berendezés beszerelésének előnyeit. De az energiaigényes, vegyi anyagokat szivárogtató egységek finoman szólva sem előnyösek bolygónk számára. Van zöldebb módja a hűtésnek?

A Magyar Államkincstár január 15-ig várja az alkotásokat a hetedik alkalommal meghirdetett Mesterecset pályázatára. Ebben az évben két téma közül lehet választani: az egyik a „Családom és a Kincstár”, a másik pedig az „Így takarékoskodik egy szuperhős”.

A SPAR Ausztria csoport országaiban (Magyarország, Észak-Olaszország, Szlovénia, Horvátország) jelentős eredményeket sikerült elérni a fenntarthatóság terén: az utóbbi egy év során negyedével csökkent az üvegházhatású gázkibocsátás a résztvevő országok összesített adatait figyelembe véve. 

Az idei év első hat hónapjában Németországban 22%-kal nőtt a napelemes rendszerek telepítése az előző év azonos időszakához képest – derül ki a Német Napenergia Szövetség által a CNN Business-lel megosztott adatokból. Ez lakossági és kereskedelmi felhasználásra is kiterjedt, a magántetőkön lévő kis létesítményektől a nagy napelemes farmokig.

A történészek majd a jövőben valamikor „a pokol télje”-ként fogják emlegetni ezt a 2022 decemberétől 2023 áprilisáig tartó időszakot, de nem csak Európában. Az energiarendszer már most is a végsőkig ki van feszítve, és minden körülményt egybevetve, gyakorlatilag küszöbön áll a katasztrófa – írja vészjósló elemzésében Philip Verleger közgazdász.

Az energiaszámlák növekedésével és az adagolás veszélyével párhuzamosan egyes európai kereskedők lekapcsolják a lámpákat, és rövidebb nyitvatartási időt fontolgatnak ezen a télen.

Hivatalosan is hatályba lépett az Európai Unió földgáz-vészhelyzeti terve (’Save Gas for a Safe Winter’), melynek értelmében a közösség 2022. augusztus 1-től 2023. március 31-ig, lényegében a fűtési szezon végéig 15 százalékkal – mintegy 60 milliárd köbméterrel – igyekszik visszafogni a gázfogyasztását az elmúlt öt év átlagához képest azért, hogy a vállalatok és háztartások gázfelhasználása akkor is biztosított legyen a hidegebb hónapokban is, ha esetleg a Kreml teljesen letekerné a gázcsapot. A cél drasztikusnak tűnik, és teljesítése valóban nem könnyű, de a közelmúltban is lehet példát találni olyan évre, amikor az Unió gázfogyasztása ehhez hasonló, sőt, ennél is nagyobb esést produkált.

Bizony, jócskán nőhet a rezsink, de vajon mennyit lehet spórolni az elektromos eszközök óvatosabb használatával? Augusztustól, aki az átlagnál többet fogyaszt, annak az átlagfogyasztás feletti lakossági áram 6,5-szer annyiba fog kerülni, mint eddig. Most induló cikksorozatunkban megvizsgáljuk azokat az energia-spórolási tippeket, amelyektől ugyan mindenki hallott valamilyen formában, de mélyebben, akár számításokkal alátámasztva, ritkán vizsgáljuk meg ezek létjogosultságát, megtérülését. A bolygónk érdekében minden megspórolt watt számít, ám adott esetben jobban járunk, ha olyan energiatakarékossági beruházásra költünk, amivel valódi változást érünk el, ami jobban megéri.

Egyre többen teszik fel maguknak ugyanazt a kérdést – mit tegyünk, hogy alacsonyabb legyen a villany- és a fűtésszámlánk? Lehetséges olyan házat építeni, amelynek gyakorlatilag semmibe nem kerül a fenntartása? A válasz az hogy: igen! A probléma megoldását a passzív építészet jelenti.