Európában olykor azért kell visszafogni a nap- és szélerőműveket, mert a hálózat nem tudja fogadni az általuk termelt áramot. A használatból kivont elektromosautó-akkumulátorok segíthetnek eltárolni ezt az energiát arra az időre, amikor valóban szükség van rá.
Az Európai Unióban a megújulók adták a megtermelt villamos energia több mint felét 2026 második negyedévében. Részesedésük mégis enyhén csökkent az egy évvel korábbihoz képest, miközben a gázerőművek termelése nőtt. A magyarázat a víz-, a szél- és a napenergia eltérő teljesítményében keresendő.
Tíz méterrel a vízfelszín alatt is sikerült napenergiából áramot előállítaniuk kínai kutatóknak. A kísérleti napelemek egyelőre kevés energiát termelnek, de idővel segíthetnek hosszabb ideig működtetni a tenger alatti mérőeszközöket.
Van napeleme? Attól még egyáltalán nem biztos, hogy megéri akkumulátort is vennie. Egy magyar vállalkozás számára az energiatároló többmilliós beruházás, ezért nem az a kérdés, hogy korszerű-e, hanem az, hogy termel-e annyi megtakarítást, ami visszahozza az árát. A válaszhoz három dolgot kell tudni: mikor termel a napelem, mikor fogyaszt a cég és mennyibe kerül akkor az áram.
Tűznek, extrém hidegnek és hőségnek, pornak, rázkódásnak, sőt hatalmas mechanikai nyomásnak is kiteszik az akkumulátorokat Európa egyik legnagyobb tesztközpontjában. A vizsgálatok célja, hogy még forgalomba helyezés előtt kiderüljön, hogyan viselkednek az energiatárolók szélsőséges vagy baleseti helyzetekben.
Portugál kutatók azt vizsgálják, hogyan lehetne a megújuló energia feleslegét több száz vagy akár több ezer méter mélyen, porózus kőzetekben sűrített levegő formájában eltárolni. Kedvező földtani körülmények között egyetlen föld alatti tározó akár egy kisebb város energiaigényének egy részét is fedezhetné.
Az energiabiztonság ma már jóval többet jelent az ellátás folyamatosságánál. Geopolitikai kockázatok, kibertámadások, kritikus infrastruktúrák és a zöld átmenet új kihívásai alakítják Európa energiarendszerét.
A magfúzió évtizedek óta az energetika egyik legnagyobb ígérete: elvileg hatalmas mennyiségű, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiát termelhetne, ráadásul a hagyományos atomerőműveknél kevesebb hosszú élettartamú radioaktív hulladékkal. A kérdés azonban továbbra is az, hogy a technológia valóban kereskedelmi méretű megoldássá válhat-e, vagy túl drága és túl későn érkezik ahhoz, hogy érdemben segítse a klímavédelmet.
A háztartási napelemek terjedésének egyik legnagyobb akadálya továbbra is a magas kezdeti beruházási költség. Egy új finanszírozási modell azonban úgy tehetné elérhetővé a rendszereket, hogy a tulajdonosoknak nem kellene egy összegben több ezer eurót kifizetniük, miközben az energiamegtakarításból is részesülnének.
