Az ENSZ szerint a mesterséges intelligencia rohamos terjedése egyre nagyobb terhet ró a globális energia- és vízrendszerekre. António Guterres főtitkár új kezdeményezést sürget, amely átláthatóvá tenné az MI-vállalatok környezeti lábnyomát.

Az energiaválság újraértelmezi Európa energiabiztonságát: a versenyképesség, a villamosítás, a megújulók és a stratégiai autonómia egyszerre kerültek a középpontba.

Litvánia néhány év alatt a megújulók arányát 15%-ról 50%-ra növelte, miközben gyakorlatilag megszüntette az orosz fosszilis energiahordozóktól való függését.

Geopolitikai feszültségek, ellátási zavarok és a kínai adóreform is drágíthatja a napelemeket, de a napenergia még így is az egyik legolcsóbb áramforrás maradhat.

A közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros szinte teljes blokádja a globális kőolajpiac egyik legsúlyosabb kínálati sokkját idézte elő. A Saudi Aramco energiavállalat vezetése szerint a piac hetente mintegy 100 millió hordónyi kőolaj kínálati veszteséggel szembesül, miközben összességében már közel 1 milliárd hordónyi kiesés történt.

A Hormuzi-szoros körüli amerikai–iráni feszültség már nemcsak az energiapiacokat, hanem a világgazdaságot és az autóipart is átalakítja: dráguló szállítás, akadozó ellátási láncok, növekvő nyersanyagköltségek és romló piaci kilátások rajzolódnak ki 2026–2027-re.

Az iráni háború és a Hormuzi-szoros blokádja súlyos sokkot okoz az európai vegyiparban: nőnek az energiaárak, akadoznak az ellátási láncok, romlik a versenyképesség, és erősödik a dezindusztrializáció veszélye.

A geopolitikai káosz árnyékában a napenergia vált a világ legolcsóbb mentőövévé. A megújulók mára nemcsak környezetvédelmi, hanem pénzügyi szempontból is padlóra küldték a fosszilis energiahordozókat, esélyt adva a legszegényebb országoknak a kitörésre.

Az iráni háború új lendületet adott a plug-in napelemeknek Európában, míg Németországban ez a megoldás már régóta bevett alternatíva.