Az egyre emelkedő költségek miatt figyelem irányul olyan területekre is, amelyekkel eddig nem foglalkoztunk. Ma már alapvető elvárás, hogy az alkalmazott megoldások energia- és költséghatékonyak legyenek, feleljenek meg a legújabb környezetvédelmi elvárásoknak és a magas szintű higiéniai követelményeknek. Ezt felismerve, az üzletek és az intézmények egyre nagyobb számban térnek át automata nyíló- vagy tolóajtók használatára a hagyományos, kilinccsel nyíló ajtók modernebb alternatívájaként. 

Az USA 2021-ben 34 Bcm LNG-t exportált Európába. A tervek szerint ezt a mennyiséget 2022-ben 79 Bcm-re fogja növelni, ami 45 Bcm-rel több, mint 2021-ben. Képes-e fenntartani az Egyesült Államok a jelenlegi exportmennyiséget, és ha igen, képes-e ezt olyan áron megtenni, amelyet Európa fenntarthatóan megengedhet magának?

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elemzője arra hívja fel LinkedIn posztjában a figyelmet, hogy bár az uniós raktárszintek némi megnyugvást jelentenek, hamarosan kezdődik a tél, és a kihívás az lesz, hogy a raktárakat a lehető legmagasabb szinten tartsuk feltöltve. A szakértő szerint legalább 45% feletti tárolási szintekre lenne szükség a 2023 nyarára vonatkozó betáplálási igények csökkentéséhez.

Az Európán belüli erőegyensúly megváltozásának idején Spanyolország és Németország vezetői megfogadták, hogy megerősítik szövetségüket, és megduplázták azon tervüket, hogy új pireneusi gázvezetéket építsenek a közös szomszéd, Franciaország ellenkezése ellenére.

Európa nagy bajban van, és az EU tekintélye épp csak egy hajszálon függ. Az energia-vészhelyzet ugyanis könnyen előre látható volt, attól a pillanattól kezdve, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A közelmúltban Olaszországban és Svédországban aratott választási győzelmek, amelyeket a még mindig EU-szkeptikus politikai jobboldal aratott – még akkor is, ha nem támogatják nyíltan a kilépést – ezt a meggyengült pozíciót támasztják alá.

Egy jól értesült iparági forrás szerint az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 balti-tengeri vezetékek robbanásaiból eredő károkat nagyon nehéz lesz helyreállítani. Ezt a helyzetet csak megnehezítik az Oroszországgal való együttműködés elleni növekvő nyugati szankciók. Az sem kizárt, hogy a 2023-as télre se lehet üzembe helyezni.

Az optimális sebesség megválasztásával és előrelátó vezetési stílussal jelentős üzemanyag-megtakarítást érhetnek el a kamionsofőrök. A fuvarozók egyik meghatározó szakmai érdekképviselete, a NiT Hungary számításai szerint egyetlen kamion technikás vezetésével havi akár 110 ezer forint is megtakarítható lenne a járművek üzemanyag fogyasztásából. Ez az itthon működő hatvanezer kamion esetében együttesen akár 6,5 milliárd forintos spórolást jelentene havonta. Az idei „5 tengelyen-biztos kézzel!” című közlekedésbiztonsági és vezetéstechnikai versenyen ismét új feladatot kapnak az indulók, kifejezetten az üzemanyag-takarékosság jegyében.

Németország meg akarja védeni az ország kőolaj-ellátását, mivel a december 5-én életbe lépő uniós embargó szerint nem akar több nyersolajat importálni Oroszországból. Volt már hasonló lépés év elején, akkor Oroszország és Európa legnagyobb gazdasága közötti kapcsolatok jelentősen megromlottak. Kérdés, hogy mi lesz Oroszország mostani válasza.

A fő probléma az az, hogy Európában komoly gázhiány van, és erre a gázimport árát korlátozó intézkedések nem nyújtanak megoldást. A norvég hosszú távú ellátást illetően pedig még akkor is maradnak kérdések, ha Norvégia valóban átveszi Oroszország helyét Európa fő vezetékes gázszállítójaként. A közeljövőben Oslo arról tárgyal az európai partnerekkel, hogy milyen lehetséges módon lehet megfékezni a jelenlegi energiaválságot – úgy, hogy a piac átrendezése a jövőbeli energiaellátást ne veszélyeztesse.