Az ENSZ szerint a mesterséges intelligencia rohamos terjedése egyre nagyobb terhet ró a globális energia- és vízrendszerekre. António Guterres főtitkár új kezdeményezést sürget, amely átláthatóvá tenné az MI-vállalatok környezeti lábnyomát.
Európa májusi hőhulláma ismét rámutatott, milyen ára van annak, hogy a világ továbbra is szénre, olajra és gázra építi energiaellátását.
Az ENSZ szerint a világ belépett a „globális vízcsőd” korszakába. A következmények nemcsak környezeti, hanem gazdasági és geopolitikai válságokat indíthatnak el.
Az Egyesült Államok üvegházhatású gázkibocsátása 2025-ben a gazdaságnál gyorsabban nőtt, főleg az épületek fűtése és az adatközpontok miatt. A szén újra teret nyer a villamosenergia-termelésben, miközben az elektromos járművek növekedése lassul.
A mikroműanyagok gyengítik az óceánok klímaszabályozó szerepét, veszélyeztetve a szén-dioxid-megkötést és a globális hőmérséklet egyensúlyát – figyelmeztet egy új nemzetközi kutatás.
A brit Meteorológiai Hivatal szerint 2026-ban a globális átlaghőmérséklet elérheti az 1,46 °C-ot. Ez már a negyedik egymást követő év, amikor a Föld 1,4 °C feletti meleggel küzd, egyre közelebb sodorva minket a 1,5 °C-os Párizsi határhoz.
A megújuló energiaforrások világszerte rekordot döntöttek, Kína pedig az élre tört a napenergia-termelésben. Az ENSZ klímavédelmi vezetője szerint Európának is fokoznia kell az átállást, hogy ne maradjon le a globális versenyben.
Idén március 21-e óta van egy világnap, amitől nem lesz ünnepi hangulatunk: ez a Gleccserek Világnapja. Az ENSZ ugyanis komoly figyelmeztetést adott ki: a világ gleccserei rekordsebességgel olvadnak, és ennek hatásai nemcsak a hegyekben, hanem a tengerpartokon, a mezőgazdaságban és a globális gazdaságban is érezhetők lesznek.
A NASA műholdjainak adatait felhasználva egy nemzetközi tudósokból álló kutatócsoport az édesvíz mennyiségének hirtelen csökkenését figyelte meg, amely 2014-ben kezdődött és azóta is tart.
