Az ambiciózus kezdeményezés nem csupán a helyi környezetvédelem előmozdítására szolgál, hanem globális iránymutatást is adhat a városi természetvédelem számára.

Az üvegházhatású gázok szintje rekordot döntött 2023-ban, és a szén-dioxid-koncentráció a légkörben gyorsabban növekszik, mint bármikor az emberiség történetében. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése komoly lemaradásban van a célkitűzésekhez képest.

Az Európai Unió figyelmeztetése szerint a legutóbbi halálos áradások és erdőtüzek már az „éghajlati összeomlás” előjelei, amelyek hamarosan normává válhatnak, ha nem történik sürgős fellépés a helyzet ellen.

Miért ígérnénk nettó nulla kibocsátást, ha még ennél is lejjebb mehetünk, például negatív kibocsátást? Egyes nemzetek több szennyezést akarnak eltávolítani, mint amennyit termelnek. Ehhez a természetet kell helyzetbe hozni.

A Vienne megyében található Moulière-erdőben Franciaország stratégiája az éghajlatváltozás kezelésére a „mozaikos erdő” nevet viseli. Itt a tölgyek között hódító nyírfa nő, és fiatal fenyő váltja fel haldokló rokonait.

A Bécsi Műszaki Egyetem és a hannoveri Leibniz Egyetem kutatói megválaszolták, miért magas a csernobili vaddisznók radioaktivitása.

A bioszén segíthet a gazdálkodóknak elérni az üvegházhatású gázok nettó nulla kibocsátását.

Az Európai Parlament április 19-én megszavazta, hogy az uniós piacon forgalmazott termékek nagy része erdőirtásmentes legyen, ami hatalmas előrelépés a környezetpusztítás elleni küzdelemben.

A szárazság és a hőhullámok miatt Európa erdői a nyári hónapokban barnává válnak. Tavaly a mediterrán és közép-európai erdők 37 százaléka volt érintett – derül ki egy új tanulmányból. Az ETH Zürichi Egyetem és a Svájci Szövetségi Erdészeti, Hó- és Tájkutató Intézet (WSL) kutatói az elmúlt 21 évben vizsgálták a jelenséget.