Az Európai Unió figyelmeztetése szerint a legutóbbi halálos áradások és erdőtüzek már az „éghajlati összeomlás” előjelei, amelyek hamarosan normává válhatnak, ha nem történik sürgős fellépés a helyzet ellen.
Egy december végi jelentés szerint a világ legköltségesebb éghajlati katasztrófái 2023-ban túlnyomórészt a szegény országokat sújtották. A Christian Aid nemzetközi jótékonysági szervezet tanulmánya szerint a katasztrofális árvizek és erdőtüzek nagyobb gazdasági hatással járnak ott, ahol az otthonok kevésbé ellenállóak, és ahol kevés az újjáépítéshez szükséges eszköz.
A Vienne megyében található Moulière-erdőben Franciaország stratégiája az éghajlatváltozás kezelésére a „mozaikos erdő” nevet viseli. Itt a tölgyek között hódító nyírfa nő, és fiatal fenyő váltja fel haldokló rokonait.
A Hawaii Maui szigetén és a Big Islanden pusztító erdőtüzek legalább 96 ember halálát okozták, miközben lakosok és turisták ezreit evakuálták, és elpusztult Lahaina történelmi üdülővárosa.
Extrém esőzések, árvizek és tomboló erdőtüzek pusztítottak idén nyáron Európában, ami nem sok jót jelent.
Évek óta egyre rosszabb a helyzet Kaliforniában, a tavalyi és az idei bozóttüzek is rekordokat döntögettek.
Oroszországban egy hét alatt megduplázódott az a terület, amin tűz pusztít. Az elmúlt időszakban akkora térség égett le, ami megfelel Görögország méretének.
A Szibériában tapasztalt idei hőhullámrekordot szinte bizonyosan az emberi tevékenység okozta klímaváltozás váltotta ki – ezt állapította meg egy új brit tanulmány.
Rekordmagas volt az átlaghőmérséklet júniusban a szibériai sarkvidéken az Európai Unió Földet és a klímaváltozást megfigyelő kutatóprogramjának adatai szerint.